Nem árt tudni – Ezek a pánikroham jelei és tünetei

A kezelés sok esetben pszichoterápia

A pánikroham egy, elsöprő félelemmel, szorongással teli hirtelen érzés, amely fizikai tüneteket is produkál. Melyek a roham jelei és mit tehetünk ilyen esetben? Milyen kezelés lehetséges?

Napjainkban a pánikroham már nem egy a megfoghatatlan problémák közül – sok ember küzd vele, s számos esetben szakember segít a páciensnek, hogy a rohamait megtanulja kezelni.

A pánikroham hirtelen ránktörő, elsöprő félelem vagy szorongás érzés, amely fizikai tünetekkel is jár. Az érzések általában a roham kialakulása után 10 perccel a legrosszabbak, majd gyorsan elmúlnak.

A pánikroham diagnózis általában azon alapul, amit a páciens elmond, mivel a tünetek általában eltűnnek, mielőtt az orvosnak esélye lenne észrevenni azokat.

Egyesek olykor a szorongásos roham kifejezést használják a pánikroham helyett, de a kettő nem ugyanaz. Szorongást mindenki tapasztal, néha magas szinten. Az intenzív érzések hirtelen fellépése testi tünetekkel együtt azonban más - ezt nevezik pánikrohamnak.

Becslések szerint a felnőttek nagyjából 11 százalékánál jelentkezik pánikroham évente. Amennyiben ismétlődő pánikrohamokkal küzdünk, pánikbetegségünk lehet - különösen, ha már a viselkedésünket is megváltoztattuk a roham elkerülése érdekében.

A pánikroham kezelésének legfőbb módjai a gyógyszerek és a pszichoterápia. Nem szabad halogatni, mert kezelés hiányában könnyen agorafóbiává alakulhat át a pánikbetegség. Ebben az állapotban a páciens fél elhagyni otthonát, mert stresszes helyzetbe kerülhet.

Az agorafóbiában szenvedők közül sokan nehezen közlekednek liftben, félnek használni a tömegközlekedést, tartanak a sorban állástól és úgy érzik, egyéb, mindennapi helyzetekkel sem képesek megbirkózni.

A pánikbetegség típusai

A pánikrohamoknak két alapvető típusa van: a várt és a váratlan. A várható pánikroham akkor jelentkezik, amikor az illetőnek olyan helyzettel kell szembenéznie, amely a múltban már gondokat okozott neki. A várható rohamokat olykor fóbia vagy egy valóban stresszes esemény, például egy nehéz vizsga váltja ki.

A váratlan rohamok esetén a páciens nem tudja azonosítani a külső, eseményt elindító okot. A váratlan pánikrohamok az összes eset mintegy 40 százalékát teszik ki.

Pánikroham jelek és tünetek

A potenciális pánikrohamnak általában 13 jele van – ezek közül 4 szükséges ahhoz, hogy egy embernél megállapítsák a pánikroham diagnózisát.

A jelek közé fizikai és pszichikai, érzelmi tünetek egyaránt tartoznak.

A pánikroham fizikai tüneteit a szervezet stresszre adott „küzdj vagy menekülj” reakciója okozza. Mivel a pánikroham ezen tünetei igen súlyosak, a páciens gyakran hiszi azt, hogy szívrohama van.

Azoknak, akik valóban szívbetegséggel küzdenek és pánikroham-tüneteket tapasztalnak, azonnal orvoshoz kell fordulniuk. A pánikrohamban szenvedőknek fel kell mérniük szívük egészségi állapotát, hogy megbizonyosodjanak arról: tüneteik nem kardiológiai jellegűek.

A pánikroham fizikai tünetei az alábbiak

• Palpitáció, szívdobogás vagy gyors szívverés
• Izzadás
• Remegés, vacogás
• Légszomj vagy olyan érzés, mintha fojtogatnának
• Fulladás érzése
• Mellkasi fájdalom vagy kellemetlen érzés
• Hányinger vagy hasi fájdalom
• Szédülés, kábultság, bizonytalan testtartás vagy ájulás
• Zsibbadás vagy bizsergés
• Hidegrázás vagy hőérzetek.

A pánikroham pszichológiai tünetei

• Irrealitás érzése: az illető úgy érzi, elszakad önmagától
• Félelem az irányítás elvesztésétől vagy az őrülettől
• Haláltól való félelem.

Ezen négy tünet bármely kombinációja - akár fizikai, akár pszichológiai – alátámasztja a pánikroham diagnózisát. Akadnak olyan emberek is, akiknél a pánikrohamokhoz hasonló tüneteket produkáló epizódok jelentkeznek, de négynél kevesebb tünet fordul elő. Ilyen esetben korlátozott tünetegyüttesről beszélhetünk.

A pánikroham kezelése

Amennyiben a páciens képes pánik nélkül visszatérni egy adott helyzethez vagy helyszínre, ahol korábban pánikroham tört rá, már a javulás útjára léphet. Ha viszont megváltoztatta az életét, hogy elkerülje a rohamokat, szakember segítségére lehet szüksége. A pánikrohamok és pánikbetegség kezelése általában több dologból áll.

Gyógyszeres kezelés: az orvos antidepresszánsokat vagy szorongás elleni gyógykészítményeket írhat fel a pánikbetegség kezelésére. Az antidepresszánsok kevesebb mellékhatással bírnak, a szorongásgátló gyógyszerek azonban - például a benzodiazepinek - hatékonyabbak lehetnek. Egyes páciensek kezdetben mindkét típusú gyógyszert szedhetik.

Pszichoterápia: többféle pszichoterápia segíthet pánikbetegség esetén. Az expozíciós terápia során arra ösztönzik a pácienst, szálljon szembe bármivel, ami kiváltja a rohamait. Az expozíció fokozatos és kontrollált, így az illető megtanulhatja kezelni a szorongását.

A kognitív viselkedési terápia azért hasznos, mert a beteg megtanulja felismerni megalapozatlan félelmeit és olyan megküzdési technikákat gyakorol, mint például a lassú légzés. A terápia során kellő információval látják el az állapotáról és érzelmi támogatásban is részesül.

A pánikbeteg is segíthet önmagán

Van rá mód, hogy a páciens megtanulja megelőzni a pánikrohamot. A légzőgyakorlat és más nyugtató technikák sokak számára előnyösek.

A beteg találhat alkalmazásokat is, amelyek segíthetnek a gyakorlatok elsajátításában.

Érdemes tudni azt is, hogy az önsegítő módszereket gyakran együtt alkalmazzák más módszerekkel. A megfelelő étrend és a testmozgás például igen hatékony lehet. Segít elkerülni az alkoholt, a cigarettát és a koffein fogyasztását is - amelyek növelhetik a stressz szintjét.