Stresszel, szorong, fáradt, zúg a feje? Ezek segítenek!

A stressz eredetileg egy orvosi kifejezés volt, ami alatt a szervezetnek a különböző ingerekre adott válaszátértették.

A stresszt kiváltó inger sokféle lehet, azonban az közös bennük, hogy a szervezetet terhelik. Az embereknek a megterhelő ingereket, eseményeket illetően különböző a tűrőképességük, másképpen reagálnak a hatásokra, és a stresszreakciójuk intenzitása is nagyon eltérő lehet.

A stressz alapvetően egy élettani reakció, amelynek során a szervezet próbál megküzdeni a stresszhelyzetekkel.Ehhez energiára van szüksége, ezért adrenalint mozgósít, amire egy sor élettani folyamat indul el a szervezetben a stressz leküzdése érdekében. Gondoljunk például egy vizsgahelyzetre, amikor kiszárad a száj, a pulzus emelkedik, a vérnyomás emelkedik, a szervezet cukrot mozgósít. A stresszhelyzetekben a szervezet saját szteroidtermelése is megnő.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a stresszkutatás egyik kiemelkedő tudósa az apai ágon magyar származású Selye János, kanadai egyetemi tanár volt, aki 1936-ban állította fel elméletét a stresszről, az „alarm reakció” fogalmával, a szervezet alkalmazkodóképességének vizsgálatával. Magyarul először 1964-ben jelent meg „Életünk és a stressz” című könyve.

Ma a stresszt inkább egyfeszültségi állapotként definiáljuk, ami főleg az életmódunkból, problémáink feldolgozatlanságából ered.Egy vagy több állandóan jelen levő, negatív hatású ingerre adott feszültségi állapot, válaszreakció a szervezetünk részéről.

A stresszt kiváltó helyzet vagy jelenség érinthet több embert egyszerre, ilyenek pl.:

• A most tapasztalható COVID-járvánnyal összefüggő hatások, melyek mindannyiunkat érintenek. Gondoljunk a szorongásra (elkapom vagy nem kapom el a COVID-ot, ha elkapom, enyhe lesz vagy súlyos), a bezártságra, a frusztráltságra, ami a bezártságból ered, a szorongásra a munkahelyemmel kapcsolatban (nehogy elveszítsem az állásomat), a gyerekem iskolai helyzetével kapcsolatban (meg tudom oldani vagy nem az otthoni oktatást), mi lesz a nagymamával stb. Mióta is tart ez a helyzet? Mikor fog megoldódni?
• Ugyanebbe a kategóriába esnek a tömegkatasztrófák, árvizek, háborúk, terrortámadások stb.
• De ezt a kategóriát jelentik a modern élettel járó mindennapi szorongásaink, helyzeteink is, a felgyorsult élet következményei.
• Tömegközlekedés, közlekedési dugók. Állandó rohanás, időre odaérni, autóvezetés, problémák a házasságban, munkahelyi problémák, beteg hozzátartozó, fizikai bántalmazás stb.
• A stressz lehet egy külső hatás következménye, de lehet a személyiségtől függő belső konfliktusból eredő probléma, szorongás (hogyan tud megoldani egy helyzetet, hogyan reagál rá).

Függetlenül a stresszt kiváltó ingertől, végső soron az egyénre vetítve vizsgáljuk a szervezetre gyakorolt hatásait.

• A stressz lehet akut (pl. autóbalesetből adódó szituáció) vagy krónikus (a munkahelyen toxikus főnök).
• Az akut vagy hirtelen bekövetkező stresszhelyzetre máshogy reagál a szervezet, mint a tartósan fennálló negatív ingerekre.

A stresszt kiváltó események mértéke túl lehet az általános tapasztalás határain, bekövetkezhetnek általunk befolyásolhatatlan, ezért megoldhatatlannak tűnő események, szembe kerülhetünk egyéni képességeinket meghaladó kihívásokkal stb.

Miért foglalkozunk a stresszel?

A stressz megbetegíthet!

Mik a stresszre adott reakciók? Testi és lelki tünetekben nyilvánulhatnak meg.

Különböző módon reagál a szervezet az akut, hirtelen bekövetkező és a krónikus, hosszan tartó stresszhelyzetre.

Azakuthelyzetekben jellemző az ijedtség, szomorúság, gátolt cselekvőképesség, leblokkolás, valamint étvágytalanság, fogyás stb. Ilyen helyzet pl. közeli családtag hirtelen elvesztése.

Tartósstresszhelyzet szorongást, pánikrohamot, depressziót okozhat. A frusztrált, szorongó helyzet miatt kényszerevés, elhízás, hajhullás, menstruációs zavarok stb. jelentkezhetnek.

A szervezet válasza a kiváltó ágensre a szervezet által elindítottstresszreakció, amelynek során az egyén megpróbál megküzdeni a stresszel.

Amennyiben a küzdelemproblémaorientált,az erőfeszítés a probléma megoldására irányul, az egyénnek nagy esélye van a stresszhelyzetből mielőbb kilábalni.

Haérzelemközpontúa megküzdés, az erőfeszítés nem a probléma megoldására irányul, hanem a negatív érzelmek csökkentésére. Ilyenkor az egyén benne ragad a problémában, tartósan fennmarad a stresszor és előbb-utóbb szomatikus, vagyis testi panaszok jelentkeznek, melyek később betegségbe mehetnek át (pl. gyomorfekély, daganatos betegség, infarktus stb.).

Fontos a stressz-szituáció felismerése, az általa okozott szomatikus (testi) és lelki zavarok azonosítása még a betegség kialakulása előtt. A megoldáshoz gyakran szakember általi segítségre van szükség (pszichológiai tanácsadás, relaxációs tréning, biofeedback).