A stressz eredetileg egy orvosi kifejezés volt, ami alatt a szervezetnek a különböző ingerekre adott válaszátértették.
A stresszt kiváltó inger sokféle lehet, azonban az közös bennük, hogy a szervezetet terhelik. Az embereknek a megterhelő ingereket, eseményeket illetően különböző a tűrőképességük, másképpen reagálnak a hatásokra, és a stresszreakciójuk intenzitása is nagyon eltérő lehet.
A stressz alapvetően egy élettani reakció, amelynek során a szervezet próbál megküzdeni a stresszhelyzetekkel.Ehhez energiára van szüksége, ezért adrenalint mozgósít, amire egy sor élettani folyamat indul el a szervezetben a stressz leküzdése érdekében. Gondoljunk például egy vizsgahelyzetre, amikor kiszárad a száj, a pulzus emelkedik, a vérnyomás emelkedik, a szervezet cukrot mozgósít. A stresszhelyzetekben a szervezet saját szteroidtermelése is megnő.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a stresszkutatás egyik kiemelkedő tudósa az apai ágon magyar származású Selye János, kanadai egyetemi tanár volt, aki 1936-ban állította fel elméletét a stresszről, az „alarm reakció” fogalmával, a szervezet alkalmazkodóképességének vizsgálatával. Magyarul először 1964-ben jelent meg „Életünk és a stressz” című könyve.
Ma a stresszt inkább egyfeszültségi állapotként definiáljuk, ami főleg az életmódunkból, problémáink feldolgozatlanságából ered.Egy vagy több állandóan jelen levő, negatív hatású ingerre adott feszültségi állapot, válaszreakció a szervezetünk részéről.
A stresszt kiváltó események mértéke túl lehet az általános tapasztalás határain, bekövetkezhetnek általunk befolyásolhatatlan, ezért megoldhatatlannak tűnő események, szembe kerülhetünk egyéni képességeinket meghaladó kihívásokkal stb.
A stressz megbetegíthet!
Mik a stresszre adott reakciók? Testi és lelki tünetekben nyilvánulhatnak meg.
Különböző módon reagál a szervezet az akut, hirtelen bekövetkező és a krónikus, hosszan tartó stresszhelyzetre.
Azakuthelyzetekben jellemző az ijedtség, szomorúság, gátolt cselekvőképesség, leblokkolás, valamint étvágytalanság, fogyás stb. Ilyen helyzet pl. közeli családtag hirtelen elvesztése.
Tartósstresszhelyzet szorongást, pánikrohamot, depressziót okozhat. A frusztrált, szorongó helyzet miatt kényszerevés, elhízás, hajhullás, menstruációs zavarok stb. jelentkezhetnek.
A szervezet válasza a kiváltó ágensre a szervezet által elindítottstresszreakció, amelynek során az egyén megpróbál megküzdeni a stresszel.
Amennyiben a küzdelemproblémaorientált,az erőfeszítés a probléma megoldására irányul, az egyénnek nagy esélye van a stresszhelyzetből mielőbb kilábalni.
Haérzelemközpontúa megküzdés, az erőfeszítés nem a probléma megoldására irányul, hanem a negatív érzelmek csökkentésére. Ilyenkor az egyén benne ragad a problémában, tartósan fennmarad a stresszor és előbb-utóbb szomatikus, vagyis testi panaszok jelentkeznek, melyek később betegségbe mehetnek át (pl. gyomorfekély, daganatos betegség, infarktus stb.).
Fontos a stressz-szituáció felismerése, az általa okozott szomatikus (testi) és lelki zavarok azonosítása még a betegség kialakulása előtt. A megoldáshoz gyakran szakember általi segítségre van szükség (pszichológiai tanácsadás, relaxációs tréning, biofeedback).
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.