A kamatkedvezményből származó jövedelem akkor keletkezik, ha a kifizető amagánszemély számára olyan összeget biztosít, mely után a magánszemélylegalább a szokásos piaci kamatot nem fizeti meg. Az Szja-tv. 72. § (1) bekezdésealapján a törvényi szabályozás pontosan úgy szól, hogy kamatkedvezménybőlszármazó jövedelem „a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére ajegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével – ha a kifizető bizonyítja,hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal –kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőtmegillető kamatot (kamatkedvezmény).
A kamatkedvezményt a kifizető követeléserévén a magánszemélyt terhelő kötelezettség összegére – ha a követelés értékpapír kölcsönzésből származik, akkor az értékpapírnak a szerződés megkötéséneknapjára megállapított szokásos piaci értékére – vetítve kell kiszámítani.”
A munkáltató által a magánszemélynek adott munkabérelőleg, mint a magánszemélyáltal még meg nem szolgált összeg szintén kamatkedvezményből származójövedelmet keletkeztet. Ugyanakkor az Szja-tv. 72. § (4) bekezdés g) pontja szerinta jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni a követelések utánikamatkedvezményt olyan munkabérelőleg után, „..amelynek folyósítása legfeljebbhat havi visszafizetési kötelezettség mellett, legfeljebb a folyósítás napján érvényesminimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben történik, azzal,hogy ha a munkáltató az általa az előzőek szerint folyósított munkabérelőlegvisszafizetése előtt újabb munkabérelőleget folyósít, arra ez a rendelkezés nemalkalmazható;”
A mentesülés megállapításakor a munkáltatónak vizsgálnia kell az Szja-tv. 72. §(4) bekezdés g) pontjában foglalt feltételek teljesülését, azaz a munkabérelőlegetlegfeljebb hat hónap alatt vissza kell fizetni, a mértéke nem lehet több a minimálbérösszegénél, és az előleg teljes visszafizetése előtt újabb munkabérelőleg nemadható. Ha a munkavállalónak adott munkabérelőleg bármely feltételnek nem felelmeg, a munkáltatónak a kamatkedvezményből származó jövedelmet meg kellállapítani.
A kamatkedvezmény címén keletkező jövedelem utáni adófizetési kötelezettség a72. § (2) bekezdés alapján nem a magánszemélyt, hanem a kifizetőt terheli. Az adóalapját a meg nem fizetett kamat 19 százalékkal növelt értékén kell meghatározni,mely után 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.
A személyi jövedelemadó mellett a kifizetőt terheli még a 27 százalék mértékűegészségügyi hozzájárulás is, melyet az Eho-tv. 3. § (1) bekezdés bb) pontja alapjána személyi jövedelemadó alapjával megegyező adóalap után kell megfizetni.Az adót adóévenként, az adóév utolsó napjára, vagy ha a követelés már év közbenmegszűnt a megszűnés napjára kell megállapítani. A kifizetőnek a jövedelmet ésterheit a ’08-as bevallásban kell bevallania.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.