Mediterrán étrenddel kevésbé kövérek a gyerekek!

A mediterrán étrend előnyeiről régóta ódákat zengenek a szakemberek. Nemcsak számos betegség esélyét csökkenti, de az ilyen étkezést követő gyermekeknél az elhízás is kevésbé jellemző.

A mediterrán országokban megszokott étrendet hosszú ideje dicsérik. Egészségügyi előnyei figyelemreméltóak, kezdve attól, hogy csökkentik a perifériás artériás betegségek esélyét és minimalizálják a 2-es típusú diabétesz rizikóját, számos betegség megelőzésében szerepük van. Mostanra még egy előny hozzáadódott népszerűségükhöz: kutatók szerint azok a gyermekek, akik mediterrán étrendet követnek, kisebb valószínűséggel híznak el.

Dr.Gianluca Tognon, a svédországi Göteborg egyetem munkatársa kollégáival a közelmúltban mutatta be kutatásuk eredményét a bulgáriai Szófiában, egy elhízással kapcsolatos európai konferencián.

A tanulmány az IDEFICS tanulmány adatait is magába foglalta, mely nyolc európai országra - köztük Svédországra, Németországra, Olaszországra, Spanyolországra, Ciprusra, Belgiumra, Magyarországra és Észtországra - vonatkozó adatokat tartalmazott.

A mediterrán étrend lényege, hogy az emberek növényi alapú ételeket esznek, beleértve a gyümölcsöket, zöldségeket, teljes kiőrlésű gabonát, hüvelyeseket és dióféléket. Halat és baromfit legalább heti két alkalommal esznek, a vörös hús mennyiségét minimalizálják, csak néhány alkalommal fogyasztják havonta. Életmódjukra jellemző a fizikai aktivitás, valamint a családi- és baráti közös étkezések.

Ahhoz, hogy a kutatók megtudják, milyen befolyással van a gyermekek egészségére a mediterrán étrend, a kutatócsoport a szülőket és a gyermekeket is bevonta a tanulmányba egy speciális kérdőív segítségével, mely azt tudakolta, milyen gyakran fogyasztanak a gyerekek 43 élelmiszert.

A kutatók megmérték a súlyukat, magasságukat, haskörfogatukat, valamint a testzsírt százalékban és telefonos interjút is csináltak a szülőkkel.

Ezt követően a kutatócsoport megvizsgálta, milyen mértékben ragaszkodnak a különböző nemzetek gyermekei a mediterrán étrendhez. Pontozással döntötték el, kik azok, akik a legnagyobb mértékben és kik azok, akik a legkevésbé. Magas pontszámot kaptak, akik nagy mennyiségben fogyasztottak minden mediterrán típusú ételcsoportból – beleértve a zöldséget, gyümölcsöt, dióféléket, halat és a gabonát is.

Alacsony pontszámot értek el, akik ezekből az ételekből keveset ettek, olyan élelmiszereket fogyasztottak inkább, amely nem volt része ennek az étrendnek, mint például tejterméket és egyéb hústermékeket.

Miután a pontokat összesítették, a magas pontszámot elért gyermekeket a kutatók a mediterrán étrendhez legjobban ragaszkodónak ítélték és összehasonlították a többi gyermekkel.

A nyolc országból a svéd gyermekek bizonyultak a leginkább mediterrán-étrend követőnek, és igen meglepő módon Ciprus végzett az utolsó helyen.

Az eredmények alapján a mediterrán étrendhez leginkább ragaszkodó gyermekek 15 százalékkal kevésbé voltak túlsúlyosak vagy elhízottak, 10-15 százalékkal kevésbé tapasztaltak jelentős növekedést a testtömeg-indexükben (BMI), a haskörfogatukban és a testzsírjuk terén is - ellentétben azokkal a gyerekekkel, akik kevésbé fogyasztottak mediterrán ételeket.

A mediterrán étrend követése egyébként független volt az ország földrajzi elhelyezkedésétől, sőt az eredmények függetlenek voltak a kortól, nemről, gazdasági helyzettől is.

Manapság tehát ez az étrend már nemcsak a mediterrán területek sajátja. Érdemes alkalmazni tagadhatatlan előnyei miatt, sőt az Európai Unió elhízás-megelőzési törekvéseiben is szerepet kellene játszania. Nagyon fontos lenne népszerűsíteni valamennyi országban, különösen, ahol kevésbé követik ezt az étrendet az emberek – hangsúlyozta Dr. Gianluca Tognon.

Szerző: Adrina - napidoktor.hu