A kutyák és macskák a lábujjaikon közlekednek, mint sok más emlős állat is. Vajon az ember és az emberszabásúak miért járnak teletalpon?
Az emberek esetében 53 %-kal több energiát emészt fel az, ha a talppárnáikon járnak, és 83 %-kal többet az, ha a lábujjaikon. Az energiamegtakarítás azonban nem érvényes a futásra. A tudósok szerint futás közben nincs különbség energia szempontjából aközött, ha a sarkunkra vagy a talppárnánkra érkezünk. Elképzeléseik szerint a gyaloglás szempontjából jelentkező előnyök miatt maradtak az emberek annál a járásmódnál, mikor a sarkak érnek először le. ?Őseink vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak, így ahhoz ragaszkodtak, ami a leginkább megkönnyítette a járást számukra.? ? mondta a tanulmány szerzője, David Carrier az Utahi Egyetemről.
Tényleg futásra születtünk?
A többi állathoz képest az emberek állóképessége kivételes, továbbá más jellemzők terén is kiemelkednek az élővilágból, például hogy könnyen verejtékeznek. Más, futásra termett állatokkal ellentétben az embernek mégis ?lapos a talpa?. Először a sarka ér le a földre járás közben, amit más néven talpon járásnak is hívnak. ?Ha a legjobban futó állatokra gondolunk, azok általában a talppárnáikon futnak, mint a macskák és a kutyák.? ? mondta Carrier. Carrier csapata 40 résztvevőt vizsgált. Különböző tartásban kellett futópadon járniuk, miközben megmérték az oxigén-felhasználásukat.
A következő eredményre jutottak:
Sokkal hatékonyabb a tárolt energia mozgási energiává alakításakor, ha séta közben először a sarkunkat tesszük le, mintha a lábujjak érik először a talajt. Így az izmoknak nem kell annyi munkát végezniük.Minden egyes lépésnél elvész valamennyi mozgási energia, miközben a láb a talajhoz ér. A talppárnákon járással 16-17 %-kal több energia vész el az ?ütközési erők? miatt, mintha először a sarkak kerülnek a talajra.
A lábujjhegyen járáshoz a vádli egyes izmainak aktivitása szükséges, melyek nem kellenek akkor, ha a sarkak érnek le először. Ilyenkor a sarok közvetlenül viseli a testsúlyt.
Energetikai szempontból a kutatók nem találtak eltérést a futás esetében a talppárna és a sarok elsőként való leérkezése között. Talán azok, akik a talppárnán futáshoz szoktak hozzá, megtakarítanak valamennyi energiát, de valószínűleg nem sokat, mondta Carrier.
Adaptáció?
?Úgy tűnik, hogy a talpon járással két legyet lehet ütni egy csapásra: gyaloglás közben kisebb az energiafelhasználás, a futás energiaháztartását meg szinte nem is érinti.? ? mondta David Raichlen, az Arizonai Egyetem professzora, aki a főemlősök járását vizsgálja, de nem vett részt a tanulmány elkészítésében. Azt senki sem tudja, hogy miért alakult ki az emberszabásúaknál eredetileg a talpon járás. ?Az emberszabásúakkal az a helyzet, hogy nem gyalogolnak túl nagy távokat.? ? mondta Carrier. Tehát valószínűleg nem a séta miatt alakult ki ez a lábállás az őseinknél, bár az emberek esetében van értelme. Az eredmények a Journal of Experimental Biology online kiadásában jelentek meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.