Úgy látszik, a szabadszájú rocker külső egy érző szívet takar, ugyanis a nemzet csótánya pár hete befogadott a házába két kis varjút. Az egyiket még nagyjából egy hónappal ezelőtt találta meg és látta, hogy még nem tud repülni. Így befogadta magához kintre az udvarra és etette a segítségre szoruló madarat, ami azonban három nappal később sajnos elpusztult, Nagy Feró még el is temette a befogadott állatot. Viszont egy héttel később jött az utánpótlás:
„Éppen a fűnyíró traktorral mentem a kertben és láttam a fűben egy kis piros torkú, dolmányos varjút, aki éppen a száját nyitotta ki. Leugrottam gyorsan a traktorról, mert ha nem veszem észre, akkor átmegyek rajta és nagyon sajnálkoztam volna amiatt. Valószínűleg leeshetett a fészekből, én pedig befogadtam, mert nem tudott visszarepülni, de ha otthagyom, akkor a kutyáim elkapták volna” – mesélte a Borsnak Nagy Feró Kossuth-díjas művész, aki éppen csirke far-hátat főzött kutyáinak, de a kis varjúnak is tervezett adni a finom fogásból. Elárulta, hogy egyébként macska- és kutyaeledellel szokta etetni a már másfél hete nála lakó szárnyast.
Feró először papírdobozban tartotta a házhoz állt madarat, de félt attól, hogyha egyszer megázik, akkor mi lesz vele, de mondták neki, hogy egy ilyen állatnak nem lesz baja az esőtől. Aztán beszerzett egy kalitkát, most pedig ő maga fabrikált fából egy otthont a kis varjúnak. A rockzenész szárnyas barátját Rudinak keresztelte el, azonban egy szakember kiderítette, hogy a madár tojó.
„Amikor az elején én elkezdtem az udvaron etetni, hogy megnézzem egyáltalán megmarad-e, akkor az anyja ott repkedett és károgott állandóan. Mondtam neki, hogy »Ne kiabálj! Gyere ide és etesd meg a gyerekedet!« De hát nem értett magyarul” – mesélte nevetve Nagy Feró, aki még összetűzésbe is keveredett fogadott „madár-gyereke” édesanyjával.
Sajnos az anyja nem szállt le hozzá, ezért elkezdtem etetni a kis varjút. Azonban az anyukája többször is megtámadott. Az elején mindig, amikor kimentem megetetni, akkor repült hozzám, hátba koppintott egy nagyot, majd aztán felrepült a fára és kiabált. Most már viszont nem támad meg, csak kiabálni szokott, de valószínűleg látja, hogy gondoskodok a kicsinyéről
– számolt be a különös esetről a jószívű rocker.
Most már szépen fejlődik Rudi, lábra áll, ha kiveszem a madárházából, akkor pedig mindig belekapaszkodik az ujjaimba. Fel szoktam venni az ölembe és látom, hogy most már próbálgatja a szárnyait. Úgy szoktam tanítgatni repülni, hogy körülbelül fél méter magasról adok neki egy kis kezdőlökést. De már látszik, hogy szépen fejlődik és nemsokára lehet, hogy itt is fog hagyni. Azért remélem, jó haverságban maradunk, mikor már elrepül külön utakra, mert bevallom, hozzánőtt a szívemhez. Szóval ha elrepül, nagyon fog hiányozni, az biztos
– zárta a beszélgetést Nagy Feró, aki Rudi személyében egy új barátra lelt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.