Kóbor János emlékére: „Legyen egy koncert a mennyben”
Éppen két éve minden Omega rajongó számára megváltozott a december 6-ai nap jelentése és jelentősége. Kóbor János aznap elment és már senkit sem érdekeltek a csokimikulások, hiszen ennél nagyobb „virgácsot” aligha kaphattak volna.
Az idei december 6-a sem múlhat el anélkül, hogy ne emlékezzünk meg a már életében legendává vált Meckyről. Az Omega oldalán megjelent soroknál keresve sem találhatnánk sem szebbet, sem pontosabbat erre a fájdalommal és emlékezéssel teli napra, így mi is ezekkel a szavakkal köszönjük meg Kóbor Jánosnak, hogy élt és alkotott ezen a sártekén:
Fájdalmas sorokkal emlékeznek a legendára
− Mikulás napjára. Egy kócos, sármos, gyöngyhajú örökifjú elvitte magával az Omegások Mikulását. Virgácsot nem hozott senkinek, de ma az ő képe van előttünk. Pontosan tudta, hogy nemet fog mondani az öregségre. Fogta magát és egyszerűen átlépett a fénybe. Hiszen megénekelte:
„Legyen egy koncert a mennyben
Csillagos égi teremben
Ahol egy elfelejtett dal
Csak arról szól, mit elhittél”
De hát mi elhittük! Beszélnek itt alternatív valóságról, meg holografikus univerzumról, de hova lett ez a vitalitással teli rövidnadrágos, kigombolt ingű csendes Ember, azzal a félszeg mosolyával? Azt tudtuk, hogy nincsenek szigetek, de valaki mutassa már meg azt a helyet, ott a kéklő messzi tájon, hol van az az égben lebegők csarnoka?!
Álomszínház volt minden?
Még ma is tart a kábulatunk, úgy tűnik, az élet tényleg csak egy látomás. Elárvultan belehallgatunk a régi dalokba, bennünk él a koncertek varázsa, miközben minden megváltozott. Ezer álomból nem hogy ezer, de milliónyi emlék maradt. Pedig nekünk elég egy jel. Életfogytig - olvasható az Omega Facebook-oldalán.
