Amikor az alvás is egy projekt: mi az a sleepmaxxing?
Képzeld el, hogy az alvásod nem egy pihentető szünet a nap végén, hanem egy Tudományos Projekt. A sleepmaxxing hívei pont így gondolkodnak. A cél, hogy a lehető legoptimálisabban, a lehető leghatékonyabban aludjunk – és ezt persze mérjük, monitorozzuk, elemezzük.
Ehhez mindent bevetnek:
- Kütyük: Okosórák, amik mérik az alvási ciklusokat, a pulzust, a véroxigénszintet. Alvásmonitorok, speciális appok, amik elemzik a horkolást, a mozgást.
- Környezet optimalizálása: Vaksötét, hangszigetelt, légkondicionált hálószoba (természetesen pontosan 18,3 C-ra beállítva). Nincs kék fény este, se telefon, se tévé, csak meditáció vagy olvasás.
- Rutinok és rituálék: Szigorú lefekvési idő (még hétvégén is), speciális teák, illóolajok, légzőgyakorlatok, relaxációs zenék.
- Diéta: Bizonyos ételek elkerülése este, alvást segítő étrend-kiegészítők.
A lényeg az, hogy az alvásod minden percét maximálisan kihasználd, és a reggeli ébredés után frissen, energikusan, „maximalizáltan” vágj bele a napba.
És most jöjjön a valóság, avagy miért abszurd ez egy szülőnek?
Ugye, milyen jól hangzik? Valahol egy párhuzamos univerzumban talán még értelme is lenne. De mi, szülők, tudjuk, hogy ez a fogalom a mi világunkban egy vicc. Egy kegyetlen, idegesítő vicc.
Mert nézzük csak:
- A kontroll illúziója: Egy átlagos felnőtt valóban megpróbálhatja befolyásolni az alvását. De egy szülő? Nekünk az alvási rutinunkat egy fogzó csecsemő, egy éjszaka többször is pisilő totyogó, egy rosszat álmodó óvodás vagy egy kamasz diktálja, aki hajnali kettőig játszik online, aztán pont akkor éhes, amikor mi végre lehunynánk a szemünket. A mi alvásunk ritmusát nem egy okosóra, hanem a gyerekeink biológiai órája – vagy annak hiánya – határozza meg.
- Frusztráció extra adagban: Képzeld el, hogy mindent megpróbálsz: elsötétíted a szobát, elrakod a telefont, mélyeket lélegzel, és pont elszenderednél, amikor hallod a pici nyöszörgését, vagy a nagyobbik jön át, hogy „anyu, egy gonosz dínóval álmodtam”. Ekkor a kialvatlanság mellé azonnal megkapod a kudarc érzését is. Hogy „még ezt sem tudod megcsinálni, még az alvásod sem tudod optimalizálni!”. Ez nem segítség, hanem plusz teher.
- A „majd alszol, ha a baba alszik” modern kiadása: A sleepmaxxing ugyanazt a hibát követi el, mint a hírhedt „majd alszol, ha a baba alszik” tanács. Teljesen figyelmen kívül hagyja a szülői lét komplexitását. Mikor optimalizálnád az alvásodat? Amikor a gyerek napközben alszik, te házimunkát végzel, dolgozol, bevásárolsz, megpróbálsz e-mailekre válaszolni, vagy egyszerűen csak öt percig bámulsz ki a fejedből?
- A cél nem a tökéletesség, hanem a működőképesség: Egy szülő számára az alvás nem egy optimalizálandó projekt, hanem egy túlélési stratégia. A cél nem az, hogy a tökéletes mélyalvásarányt érjük el, hanem az, hogy valahogy összekaparjunk annyi alvást, ami ahhoz elég, hogy másnap ne menjünk neki az ajtófélfának, és ne kezdjünk el sírni a boltban a csemegepult előtt.
Szóval, kedves sleepmaxxing, köszönjük, nem kérjük. Mi továbbra is örülünk, ha egyben vagyunk reggel, ha a kávé hat, és ha legalább egy félórát egyhuzamban tudtunk aludni.