Így ismerhető fel időben a szélütés – mutatjuk, mi történik a szervezetben

A szélütés akkor következik be, amikor az agy egy területe nem kap elegendő vért és oxigént. Ez történhet érelzáródás miatt, amely ischaemiás stroke-ot okoz, vagy agyvérzés következtében, amikor az agyi erek megrepednek. Mindkét forma életveszélyes, és az idő kulcsszerepet játszik: az első órákban megkezdett kezelés határozza meg, milyen eséllyel tér vissza a beteg a korábbi életminőségéhez.

Miért alakul ki a szélütés és milyen kockázati tényezők játszanak szerepet?

A szélütés okai sokfélék lehetnek, de a leggyakoribb kiváltó tényezők a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a cukorbetegség, a dohányzás és az ülő életmód – különösen a. Ezek az állapotok hosszú távon hozzájárulnak az érfalak károsodásához, ami vérrögképződéshez vagy érrepedéshez vezethet.

A szakértők szerint az életkor előrehaladtával nő a kockázat, de a fiatalabb korosztály sem védett, különösen akkor, ha genetikai hajlam vagy kezeletlen szív-érrendszeri betegség áll fenn. Ez számokban azt jelenti, hogy minden 4. ember érintett lehet élete során ebben a betegségben. A mozgásszegény életmód, a túlsúly, a túlzott alkoholfogyasztás és a tartós stressz szintén jelentősen növelik a stroke kialakulásának esélyét.

A szélütés egyik sajátossága, hogy gyakran teljesen váratlanul jelenik meg: a beteg jól érzi magát, majd hirtelen beszédzavar, féloldali gyengeség vagy látásromlás alakul ki. Ezért kiemelten fontos tisztában lenni a korai jelekkel.

Milyen tünetek jelzik a szélütést és miért olyan sürgős a beavatkozás?

• A szélütés tünetei rendszerint hirtelen kezdődnek. A legjellemzőbb figyelmeztető jelek:
• féloldali arc-, kar- vagy lábgyengeség,
• beszédzavar vagy érthetetlen beszéd,
• látásromlás az egyik vagy mindkét szemen,
• hirtelen kialakuló szédülés, egyensúlyvesztés, járászavar,
• erős, szokatlan fejfájás – különösen vérzéses stroke esetén.

A „mosoly–kar–beszéd” teszt a laikusok számára is segít felismerni a stroke-ot. Ha a beteg nem tud mosolyt formálni, egyik karját nem tudja felemelni vagy nem tud tisztán beszélni, nagy valószínűséggel szélütés áll fenn.

A beavatkozás sürgősségét az agysejtek pusztulása indokolja: percenként több millió neuron károsodik. A szakértők szerint az első 3–4,5 óra határozza meg, alkalmazható-e az érmegnyitó kezelés, amely az ischaemiás stroke esetén oldhatja a vérrögöt. Vérzés esetén a gyors diagnózis azért fontos, hogy el lehessen kezdeni a vérzés csillapítását és az agyi nyomás csökkentését. A késlekedés jelentősen növeli a maradandó károsodások, például a beszédzavar, bénulás vagy kognitív hanyatlás kockázatát.

Hogyan kezelhető és hogyan előzhető meg a szélütés újbóli kialakulása?

A stroke kezelését kórházban végzik, ahol az első lépés a CT-vizsgálat, amely megkülönbözteti az agyvérzést a vérrög okozta érelzáródástól. Ez alapján döntik el, hogy gyógyszeres érmegnyitásra, műtéti beavatkozásra vagy vérzéscsökkentésre van szükség.

A rehabilitáció a kezelés egyik legfontosabb része. Mozgásterápia, logopédiai segítség és neuropszichológiai támogatás szükséges ahhoz, hogy a betegek visszanyerjék önállóságukat. A felépülés hossza egyénenként változó, de a korai rehabilitáció jelentősen javítja az esélyeket.

A szélütés megelőzése kulcsfontosságú, különösen azoknál, akik már átestek egy stroke-on. A megelőzés részei:

• a vérnyomás normalizálása,
• a vércukorszint és a koleszterin rendezése,
• dohányzásról való leszokás,
• rendszeres testmozgás,
• egészséges, szívbarát étrend,
• megfelelő folyadékbevitel,
• a szívritmuszavarok kezelése.

A szakértők hangsúlyozzák: a stroke nem csak az idősek betegsége. Bármely életkorban jelentkezhet, és a korai felismerés nemcsak életet menthet, hanem a felépülés esélyét is nagymértékben javítja.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: