

A harcterekről sok sérült napokig vagy akár hetekig nem jut el biztonságosan kórházba. A sebek ellátása gyakran csak bunkerben vagy ideiglenes föld alatti stabilizációs pontokon történik, ahol a körülmények messze nem ideálisak. Az Ukrajnában dolgozó orvosok szerint ezért olyan szövődményekkel találkoznak, amilyeneket ma élő ember még nem látott. Ilyen a gázgangréna.

A gázgangréna egy rendkívül gyors lefolyású, szöveteket roncsoló fertőzés, amelyet jellemzően a Clostridium perfringens nevű baktérium okoz. Nevét onnan kapta, hogy a fertőzés során gáz képződik a bőr alatt, amely apró buborékok formájában ki is tapintható. Tipikus jellemzője, hogy a szervezet vérellátása leáll, az emiatt létrejövő szövetelhalást pedig bakteriális felülfertőződés követi.
A gázgangréna vagy más néven gázüszkösödés leggyakrabban a szöveteket súlyosan roncsoló sérülések, például lőtt sebek földdel való szennyeződése után jelenik meg. Főleg akkor veszélyes, ha nem érkezik időben orvosi ellátás.
Ukrán orvosok szerint a drónok által megfigyelt harctereken sokszor lehetetlen az azonnali evakuálás. A sérültek akár két hétig is föld alatti bunkerekben maradnak, minimális ellátással. Ez alatt a seb könnyen fertőződik sárral, törmelékkel, baktériumokkal, ami tökéletes táptalajt biztosít a betegségnek.
A gázgangréna kezdetben kevés tünetet okoz, de a háttérben gyors szövetelhalás zajlik. A bőr lilás-feketés elszíneződése és a bőr alatti sercegő érzés – a gázképződés miatt – gyakran az első árulkodó tünet. A baktérium olyan toxinokat termel, amelyek gyorsan roncsolják az izmokat, ezért a gyulladás megszokott jelei, például a bőrpír, sokszor teljesen hiányoznak.
A fertőzés után néhány órán belül romlani kezd a máj- és veseműködés, az izmok lebomlásakor felszabaduló fehérjék pedig tovább terhelik a szervezetet. Kezelés nélkül a betegség nagyon gyorsan, akár 24–48 órán belül halálos lehet. A lefolyást befolyásolja a seb szennyezettségének mértéke, a sérült immunállapota és az, milyen gyorsan kap megfelelő orvosi ellátást. A korai felismerés ezért döntő jelentőségű.
A kezelés mindig sürgős sebészeti beavatkozással kezdődik. A fertőzött területet fel kell tárni, az elhalt szöveteket el kell távolítani, és előfordul, hogy az élet megmentése érdekében amputációra is szükség van. A műtét után a beteg intenzív osztályra kerül, ahol nagy dózisú, széles spektrumú antibiotikumokat kap. A fertőzés gyakran vérmérgezést és több szerv egyidejű elégtelenségét okozza, ezért szükség lehet lélegeztetésre, dialízisre vagy májtámogató kezelésre is. Ha a szervezet sikeresen leküzdi a fertőzést, csak ezt követően lehet foglalkozni a sérült területek helyreállításával és az elveszett szövetek pótlásával.
A fertőzés leggyakoribb következménye az amputáció, de ugyanígy jelentkezhet súlyos máj- és veseelégtelenség, szepszis és halál is. A betegség lefolyása több ponton hasonló a húsevő baktérium okozta fertőzés lefolyásához, de gázgangréna esetében a jellegzetes, földdel szennyezett seb és a gyors kenetvizsgálat miatt a diagnózis gyorsabb. Ez azonban csak akkor segít, ha a beteg időben eljut kórházba.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.