
A botulizmus tünetei általában a fertőzést követő 12–36 órán belül jelentkeznek, de előfordulhat, hogy már hat óra múlva, vagy akár csak 10 nap elteltével mutatkoznak meg. A betegség kezdeti szakaszában a panaszok nem mindig árulkodóak: levertség, fokozott izzadás, izomfájdalom és enyhe hasi diszkomfort jellemző. Ezeket a kezdeti, általános tüneteket néhány nap múlva követik a betegségre specifikusabb jelek. Míg a legtöbb ételmérgezés néhány nap alatt magától is enyhül, a botulizmus egészen más kategória: a Clostridium botulinum baktérium által termelt méreganyag az idegrendszert támadja meg, és gyorsan súlyos, életveszélyes állapothoz vezethet. A garatizmok érintettsége esetén szájszárazság, nyelési és hangképzési zavar, rekedtség, gégebénulás léphet fel. A betegség végső szakaszában a légzés, szívműködés leállásával halált okoz. A toxin rendkívül mérgező, ezért a korai tünetek felismerése életmentő lehet.

Ugyan a botulizmus közismert neve a kolbászmérgezés, sajnos nem csak húskészítmények okozhatják a betegséget. A fertőzés legtöbbször nem megfelelően tartósított ételek után alakulhat ki, de a baktérium és toxinja számos más élelmiszerből is kimutatható: házi befőttek, kukoricakonzerv, zöldbab, cékla, spárga, gomba, spenót, tonhalkonzerv, csirkemáj, májpástétom, löncshús, töltött tojás. Magyarországon az esetek döntő többségét a házi disznóvágás során készített, nyers vagy rosszul hőkezelt hurka, sonka, kolbász és disznósajt okozza a mérgezést – olvashatjuk a Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) honlapján.
Az élelmiszer gyanússá válhat, ha fogyasztásakor kellemetlen ízt, szokatlan illatot, elszíneződést vagy más rendellenességet tapasztalsz. Fontos azonban tudni, hogy az érzékszervi jelek nem mindig mutatják a szennyeződést: sok esetben a vegyi anyagok vagy mikroorganizmusok – például láthatatlan gombák, baktériumok vagy vírusok – jelenléte semmilyen érzékelhető változást nem okoz az ételben.
A botulizmus elnevezés a latin botulus szóból származik, ami „kolbászt” jelent. A betegséget a Clostridium botulinum és rokon baktériumfajai által termelt botulinum-toxin, egy úgynevezett exotoxin okozza. Érdekesség, hogy ezt a toxint nemcsak a botulizmus kiváltójaként ismerjük: a szépségiparban is használják, hiszen a botox alapját képezi.

Az ételmérgezés tüneteinek jelentkezésekor azonnal orvoshoz kell fordulni, különösen akkor, ha házi készítésű húskészítményt vagy túltárolt készételt fogyasztottunk. A botulizmus bejelentésre kötelezett megbetegedés, és a kezelőorvos feladata a területileg illetékes ÁNTSZ Afelé jelezni. Az antitoxikus kezelésnek és a beteg ellátásának mindenképpen kórházban kell történnie. A botulimusból való felépülés hosszabb időt is igénybe vehet, de szerencsére a legtöbb ember, aki azonnali kezelésben részesül, nagyjából két héten belül teljesen felépül. A betegség kialakulása az alapvető higiénés szabályok betartásával megelőzhető.
A botulizmus kórokozója rendkívül ellenálló, ugyanakkor a toxinja rendkívül érzékeny a hőre: a megfelelő hőkezelés (sütés, főzés, füstölés) hatástalanítja a mérget. Tartósított élelmiszerek és konzervek készítésekor kiemelten fontos a higiéniai szabályok betartása, valamint, hogy csak a szavatossági időn belül fogyasszuk őket.
A botulizmus rendkívül súlyos betegség, kezelése sürgős orvosi beavatkozást igényel. A cikkben említett tünetek jelentkezése esetén azonnal keress fel egy orvost! Néhány óra késedelem is végzetes lehet!
További információért érdemes megnézned ezt a videót:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.