Közös halálélményt írt le egy hospice nővér: „Hallottam a hangját a fejemben”

A halálról ritkán beszélünk nyíltan, pedig mindannyiunk életének része lesz egyszer. Talán éppen ezért kelt kíváncsiságot és megnyugvást az a jelenség, amelyet közös halálélménynek neveznek. Egyre több kutatás vizsgálja, hogyan lehetséges, hogy az élők bizonyos helyzetekben átélhetik szeretteik halálának pillanatait – akár úgy is, hogy fizikailag nincsenek jelen. Ez a különös tapasztalat sokak számára nem félelmet, hanem vigaszt hoz. Egy amerikai hospice nővér, Julie McFadden őszintén mesélt arról, számára milyen érzés volt részese lenni ennek a különös tapasztalásnak.

Hospice nővér állítja: nincs mitől félni 

Julie éveken át dolgozott haldokló emberek mellett, és közben céljául tűzte ki, hogy lebontsa a halál körüli tabukat. Videóiban és Nothing to Fear – Nincs mitől félni című könyvében is arról beszél, illetve ír, hogyan lehet enyhíteni a félelmeket azzal, ha megértjük, mi történik a testtel és a lélekkel az utolsó időszakban.

Egyik kedvenc páciense, Randy haláltusája mindennél jobban megérintette őt. Amikor eljött a férfi utolsó napja, Julie már tudta, hogy közel a vég. A férfi öntudatlanul feküdt, lassan, de békésen lélegzett. A nővér elbúcsúzott tőle, majd beült az autójába, és magában csak ennyit mondott: „Viszlát, Randy, remélem, szép utad lesz.” Ekkor váratlanul meghallotta a férfi hangját a fejében:

Julie arról mesélt, hogy nemcsak hallotta, hanem szinte látta és érezte is, amit Randy átélt: a békét, a megkönnyebbülést. 

– emlékezett vissza.

Néhány perccel később üzenetet kapott: Randy meghalt. Csak évekkel később tudta meg, hogy amit átélt, annak neve is van: a közös halálélmény.

Mi az a közös halálélmény pontosan?

A jelenséget az utóbbi években tudományos kutatások is vizsgálni kezdték. A szakirodalom szerint a közös halálélmény akkor következik be, amikor a hozzátartozók, gondozók, vagy teljesen távol lévő személyek úgy érzik, részesei voltak a haldokló túlvilágra lépésének. A beszámolók szerint sokféle formában jelenhet meg, például a tér és idő érzékelésének torzulásaként, furcsa fényjelenségekként, a haldokló lelkének távozásaként, vagy akár gondolati üzenetként. Kutatások szerint a világ népességének akár egynegyede is átélhetett már hasonlót, mégis kevesen beszélnek róla nyíltan.

A hatás, ami megváltoztatja az élők életét

Az érintettek arról számolnak be, hogy enyhül a halálfélelmük, és úgy érzik, szeretteik valamilyen formában tovább élnek. A kutatások célja, hogy a jövőben az egészségügyben is figyelembe vegyék ezt a jelenséget, hiszen segíthet másképp tekinteni a halálra.

Hogyan oldhatjuk a haláltól való félelmet?

Akár hiszünk a közös halálélményben, akár nem, egy dolog biztos: a halálról való beszélgetés önmagában is oldhatja a szorongást. Julie szerint ez a nyílt kommunikáció megkönnyíti a búcsút.
Néhány dolog, ami segíthet:

1. Őszinte beszélgetés a szeretteinkkel, akár nehéz témákról is.
2. Hiteles információk keresése arról, mi történik a testtel és lélekkel az utolsó időszakban.
3. Közösséghez való kapcsolódás, ahol nem tabu a gyász vagy a halál.
4. Szakemberek bevonása: pszichológus, gyászcsoport vagy hospice segítők támogatása.

Ezek is érdekelhetnek: