Sokkoló kutatás: a rossz levegőjű városokban gyakoribb az idegsorvadás

A szennyezett levegő hatását eddig leginkább a légzőszervi betegségekkel hozták összefüggésbe, de egyre több kutatás bizonyítja, hogy az idegrendszerre is súlyos következményei lehetnek. Az Environmental Research című tudományos folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint az ALS – vagyis az amiotrófiás laterális szklerózis – gyakrabban fordul elő azokon a településeken, ahol a kén-dioxid és a finompor koncentrációja tartósan magas. A kutatásban több ezer beteg adatait elemezték és arra jutottak, hogy a légszennyezés akár 20–30 százalékkal növelheti az ALS kialakulásának kockázatát. Habár ez nem bizonyít ok-okozati kapcsolatot, az összefüggés egyértelmű: a rossz levegő nemcsak a tüdőre, hanem az agyra is hat. A szakértők szerint a szmogban található mikroszkopikus részecskék bejutnak a véráramba és oxidatív stresszt okoznak, ami idővel az idegsejtek pusztulásához vezethet. Ez az a folyamat, ami az ALS esetében végül bénuláshoz és légzési elégtelenséghez vezet.

Mi az az ALS, és miért olyan alattomos?

Az ALS egy ritka, de rendkívül súlyos idegrendszeri betegség, amely fokozatosan pusztítja el a mozgató idegsejteket. A betegek eleinte csak izomgyengeséget tapasztalnak, nem tudnak tárgyakat megfogni, vagy bizonytalanul járnak, később viszont elveszítik a beszéd és a nyelés képességét is. A legszörnyűbb az, hogy a test lassan lebénul, miközben a tudat végig tiszta marad.

úVilágszerte mintegy 300 ezer embert érint az ALS, és minden évben több tízezer új esetet diagnosztizálnak. A betegség bármely életkorban kialakulhat, leggyakrabban 50-60 év között jelentkezik. A legtöbb esetben nem örökletes: az úgynevezett sporadikus ALS egyszerűen, minden előzmény nélkül alakul ki. Ritka betegség, 100 ezer emberből mintegy 5-öt érint. Csak az esetek 5–10 százaléka köthető genetikai tényezőkhöz.

A bélflóra és a légszennyezés: új irányok az ALS-kutatásban

Az utóbbi években több tanulmány is rámutatott arra, hogy a bélflóra egyensúlya is szerepet játszhat az ALS kialakulásában. Állatkísérletekben, amelyek során az egerek mikrobiomját antibiotikumokkal felborították, gyorsabban romlott a rágcsálók idegrendszerének állapota. Amikor a hasznos baktériumokat visszatelepítették, a tünetek csillapodtak.

A tudósok újabban arra keresik a választ, hogy a légszennyezés hogyan befolyásolja a bél-agy tengely működését. A szmog által kiváltott gyulladás ugyanis nemcsak a tüdőt érinti, hanem az emésztőrendszert és az immunrendszert is – ami újabb láncreakciókat indíthat el a szervezetben.

Magyar kutatások az ALS ellen

Habár az ALS jelenleg gyógyíthatatlan, ma már léteznek olyan kezelések, amelyek lassíthatják a leépülés ütemét. Egyes gyógyszerek bizonyítottan javítják az életminőséget, a fizioterápia és a légzéstámogató eszközök pedig segíthetnek abban, hogy a betegek tovább maradjanak önállóak.

Az ALS-sel kapcsolatos nemzetközi kutatásokban magyar tudósok is aktívan részt vesznek. A Debreceni Egyetem idegtudósai vérminták elemzésével próbálnak korai biomarkereket találni, amelyek időben jelezhetik a betegség kialakulását. Ha a diagnózis korábban megszületik, a kezelés is hatékonyabb lehet.

Ezek is érdekelhetnek: