Túl büszkék rákszűrésre járni a férfiak

Rák
PUBLIKÁLÁS: 2016. július 28. 20:00
A daganatos betegségek súlyos problémát jelentenek Magyarországon: a hazai halálozási statisztikák szerint több mint 32 000 ember hal meg valamilyen rosszindulatú elváltozás miatt, 55 százalékuk férfi – hívja fel a figyelmet a helyzetre a Rákbetegek Országos Szervezete. A lesújtó statisztikához nagyban hozzájárul, hogy a férfiak még a nőknél is kevesebb figyelmet szentelnek egészségüknek, nem járnak el rendszeres rákszűrésre, így gyakran a diagnózis csak akkor állítható fel, amikor már túl késő.

A daganatos betegségek súlyos problémát jelentenek Magyarországon: a hazai halálozási statisztikák szerint több mint 32 000 ember hal meg valamilyen rosszindulatú elváltozás miatt, 55 százalékuk férfi – hívja fel a figyelmet a helyzetre a Rákbetegek Országos Szervezete. A lesújtó statisztikához nagyban hozzájárul, hogy a férfiak még a nőknél is kevesebb figyelmet szentelnek egészségüknek, nem járnak el rendszeres rákszűrésre, így gyakran a diagnózis csak akkor állítható fel, amikor már túl késő.

Az Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb az 1000 lakosra jutó rosszindulatú megbetegedések száma. A Rákbetegek Országos Szervezete (ROSZ) szerint a daganatos betegségek elleni küzdelem legfontosabb eszköze a megelőzés, a rendszeres orvosi ellenőrzés. Egészségtudatos életmóddal, kiegyensúlyozott táplálkozással és rendszeres szűrővizsgálatokkal a rosszindulatú elváltozások jelentős része megelőzhető vagy időben felismerhető, ez pedig jelentősen javíthatja a gyógyulás esélyét.

Míg a civil szervezetek és a média egyre nagyobb figyelmet szentelnek a nőket veszélyeztető méhnyakráknak és mellráknak, addig a férfiakat érintő daganatos betegségeket tabuként kezeli a társadalom. Ez pedig emberéletekbe kerül nap, mint nap.

Azért, hogy a férfiak nagyobb arányban járjanak el szűrésre, legtöbbet a mellettük álló nők tehetnek. Riskó Ágnes pszichológus 25 éven át dolgozott az Országos Onkológiai Intézetben. Már munkája kezdetén szembesült azzal, hogy mennyi tévhit él az emberek fejében a szűrésekkel és a rosszindulatú elváltozásokkal kapcsolatban. „Feltűnő, hogy a férfiak sokkal inkább ódzkodnak megtenni az első lépést, kevésbé vigyáznak magukra. Azt gondolják, hogy a betegség a gyengeség jele, amely nem fér össze azzal a macsó énképpel, amelyet önmagukról kialakítottak. Úgy gondolják, hogy egy férfi nem panaszkodik, mert helyt kell állnia. Azonban az ilyen hozzáállás veszélyes és az egész család életére kihathat” - hangsúlyozza.

orvos, korhaz

„Meg kell tanítani mindenkit, hogy miként védekezhet az önkárosító életmóddal szemben. Ebben főként a nőknek, anyáknak jut fontos szerep, ők hozhatnak szemléletbeli és magatartásbeli változást. A férfiak távolmaradását a szűrésektől indokolhatja az is, hogy a médiában a nőket érintő betegségekről hallani többet. Az emlőrákról és méhnyakrákról valószínűleg mindenki hallott, míg a férfiakat érintő daganatokról, például prosztatarák, vagy vastagbélrák, ritkábban beszélnek. Az edukációnak óriási szerepe van abban, hogy ki vigyáz jobban magára és jár rendszeresen szűrésekre” – teszi hozzá.

Annak ellenére hanyagolják a férfiak az egészségügyi szűréseket, hogy majdnem ugyanannyira tartanak a rosszindulatú elváltozásoktól, mint a nők. Az NN Biztosító Egészségtesztje szerint a nők 73 százaléka, a férfiaknak pedig 60 százaléka fél a daganatos megbetegedésektől. A felmérés arra is rámutatott, hogy az emberek az anyagi következményektől is tartanak: 43 százalék látja úgy, hogy egy komoly betegség esetén minimum 300 ezer forint extra tőkére lenne szüksége. Vagyis sokan úgy látják: fontos egy lehetséges megbetegedésre pénzügyileg is felkészülni. Hiszen akár évekre is kieshetünk a munkából, és a kezelés időszaka tetemes összegekkel terheli meg a családi költségvetést. „Ezen csak kismértékben enyhít a táppénz: az érvényes szabályozás szerint legfeljebb egy éven át, a jövedelem 50-60 százalékára, de maximum havi 217 ezer forint táppénzre számíthatunk egy elhúzódó betegállomány során. Létezik viszont olyan testre szabható élet- és egészségbiztosítás, amely ellensúlyozhatja a daganatos betegségek miatt kieső jövedelem egy részét és fedezetet nyújthat a kezelés alatt felmerülő költségekre. Ez olyan konstrukció, amelyben az anyagi biztonság mellett további praktikus segítséget is kaphat, aki erre szorul. Ilyen például a diagnosztikai vizsgálatok, vagy a külföldi ellátás megszervezése, vagy a mindig elérhető telefonos orvosi tanácsadás” – magyarázta a súlyos betegségre történő anyagi felkészülés lehetőségét Vanyek Claudia, az NN Biztosító élet- és egészségbiztosítási szakértője.

Forrás: Rákbetegek Országos Szervezete

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.