
A 23,5 méteres, neoromán stílusú Erzsébet-kilátó nem csupán impozáns építmény, hanem a főváros egyik legszebb látványossága, ahonnan tiszta időben a Duna fölött hömpölygő Budapest és a környező hegységek vonulatai is kivehetők. A kilátó története legalább olyan izgalmas, mint a panoráma, amelyet kínál: kevesen tudják például, hogy az eredeti tervekben egészen más, szinte kastélyszerű tornyot álmodtak a hegytetőre a tervezők – látványosat ugyan, de kevésbé praktikusat. Végül Schulek Frigyes közreműködésével született meg a ma ismert forma, amely egyszerre masszív és légies, illetve alkalmas arra, hogy több szinten, nyitott teraszokról engedje a látogatóknak a körbetekintést.
A budapesti János-hegyen található Erzsébet-kilátót 1910. szeptember 8-án avatták fel, és Erzsébet királyné nevét kapta, aki korábban többször is felkereste a János-hegyet, és mindig lelkesen méltatta a pazar kilátást. Érdekesség, hogy ez az épület volt az első Budapesten, amely állandó díszkivilágítást kapott – a látvány akkora sikert aratott, hogy ennek nyomán kapott fényárban úszó éjszakai arcot később a Halászbástya és az Országház is.
Az Erzsébet-kilátó nemcsak építészeti emlék, hanem szimbólum is: egyszerre idézi fel Erzsébet királyné emlékét, a századforduló polgári Budapestjének lelkesedését, és mindazokat a korszakokat, amelyek nyomot hagytak a városon – a fényárban úszó díszkivilágítástól a szocializmus idején ráaggatott vörös csillagig. Ma már újra régi pompájában fogadja a látogatókat, és minden kirándulónak ugyanazt a felejthetetlen élményt kínálja, mint Sissi idejében. Tekintsd meg galériánkat, és idézd fel a kilátó sokat mesélő múltját!
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.