Panorámasétány épült az ördögszántotta hegyre

nagyharsány
PUBLIKÁLÁS: 2020. június 22. 17:15

A Villányi borvidékhez tartozó Nagyharsány első számú látványossága a Szoborpark, melynek története 1967-ig nyúlik vissza, amikor fiatal pécsi művészek tartottak kőszobrász szimpoziont a Szársomlyó - egy népmese nyomán ördögszántotta hegynek nevezett - egykori kőfejtőjében - derül ki a magyarnemzetiparkok.hu oldalról.

A Szársomlyó Forrás: János Bencs/pixabay.com

A következő évben a művészek a közeli Gyimóthy-villában állandó jellegű, nyári alkotótelepet létesítettek. Az alapítólevélben foglaltak értelmében az alkotótelepen készült művekből minden művésznek egy-egy alkotást a szimpozion közgyűjteményének kell átadni. Ez jelentette a mai szabadtéri szoborpark alapját.

A kezdeti években hazai pályakezdő művészeket hívtak meg, majd később külföldi szobrászok is bekapcsolódtak az alkotó munkába. Az alkotói műhely kitűnő helyszínévé vált a kortárs képzőművészek számára a kapcsolatépítésre, tudásuk fejlesztésére. A műtárgyegyüttes 2009-ben műemléki védettséget kapott.

A Szoborpark Forrás: Takkk/wikipedia.org

Az alkotó művészek között olyan neves mestereket találunk, mint Bocz Gyula, Bencsik István, Kígyós Sándor, illetve Wladislaw Tumkiewicz (Lengyelország), Vittorio di Muzo (Olaszország), Pierre Székely (Franciaország/Magyarország).

A környékből származó kőből a lehető legtágabb műteremben, a szabad ég alatt készült művek szinte életre kelnek a szoborparkban, a felhagyott kőbánya a műalkotások igazi otthonává vált. A közel 130 szobor többsége nonfiguratív: magányos tömbök, csavart oszlopok, furcsa bálványok, óriások játékszereire emlékeztető kövek. Némelyik a látogatóktól kapott nevet, ilyen például a Villányi Vénusz, a Kolumbusz tojása, vagy az Emlék.

A helyszínen most Kikerics néven új panorámasétány épült, melynek célja nemcsak a Szoborpark, hanem a továbbiakban a dél-dunántúli Natura 2000 természetvédelmi területek bemutatása is. A projekt első részeként a sétány mellett elkészült a parkhoz kapcsolódó fogadóépület is. Mindkét építmény egyben a fokozottan védett Szársomlyó hegy értékeinek megőrzését is szolgálja. A sétány névadója a Szársomlyó hegyen élő, fokozottan védett növényünk, a magyar kikerics (Colchicum hungaricum) - adja hírül a Duna-Dráva Nemzeti Park közleménye.

Az ördögszántás legendája

Egy világszép nagyharsányi lányra szemet vetett az ördög. Az anya teljesíthetetlennek hitt feltételt szabott a frigy létrejöttéhez: ha az ördög egyetlen éjjel, kakasszóig felszántja a hegyoldalt, övé lehet a lány. Az ördög ekéje elé fogott hat pár fekete macskát, és szántani kezdett. Olyan jól haladt, hogy az öregasszony megijedt, és maga kezdett kukorékolni. Az ördög elhajította az ekét (ebből lett a beremendi hegy), kirázta bocskorából a földet (ebből lett a siklósi hegy), majd nagyot ugrott és bebújt a földbe. Ahol eltűnt, ma is kénes víz bugyog elő, a forrást a lány neve után Harkánynak nevezik. A felszántott hegyen ma is látszanak a macskák nyomai. A mese után ráragadt a déli domboldalra az ördögszántás elnevezés. A macskák karmainak tartott karcolások valójában finom oldási nyomok, a sziklákon lefolyó víz mélyíti azokat a lefolyó mészkőbe.

Forrás: Villany.hu

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.