Merkely Béla: Most a várandósok vannak a legnagyobb veszélyben

A koronavírus-járvánnyal összefüggésben nap-mint nap kerülnek elő a közvéleményt is foglalkoztató témák, így a magyar szakemberek gyakran nyilvános fórumokon is kinyilvánítják véleményüket az adott témákkal kapcsolatban. A KOVIDők Facebook-oldalán legutóbb is sok érdekes kérdést vitattak meg azok a szakemberek, akik mára már a koronavírus elleni harc szimbolikus alakjaivá váltak.

Rekordszámú kismama lett beteg

A harmadik hullámban, a nők közül kifejezetten a várandósok a legesendőbbek, amit Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora adatokkal is alátámasztott.

Míg az első hullámban nem volt várandós koronavírusos eset, a második hullámban a Semmelweis Egyetemen 38 várandós került kórházba, hárman kerültek lélegeztetőgépre és egy került ecmora – műtüdőre – sorolta Merkely, majd hozzátette, hogy közülük mindenki meggyógyult.

– Most a 3. hullámban már 90-en vannak, akiknek kórházi kezelésre volt szüksége, több, mint 20-an lélegeztetésre is szorultak, és 5 főnél a műtüdőt is alkalmazni kellett.

– A Semmelweis Egyetemen Érezhető, hogy a várandós kismamák egyértelműen veszélyeztetettek és ehhez képest azonos korú például szoptatós kismamák vonatkozásában messze nincs annyi eset – magyarázta a professzor. A koronavírus harmadik hullámában kismamák esetében több haláleset is előfordult. A szomorú adatok alapján a szakemberek azt javasolják, hogy

a várandós kismamák minél hamarabb vegyék fel az oltást.

Merkely Béla szerint az első mRNS vakcina felvétele a legfontosabb, hiszen az teljes biztonságot ad a kismamáknak a betegség súlyos lefolyása ellen. A rektor azt is elárulta, hogy a vakcina felvétele által a gyermek is védetté válik a fertőzéssel szemben.

Alaptalanok a rémhírek az AstraZeneca vakcinájáról

Dr. Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont virológus professzora szerint az AstraZeneca vakcinával kapcsolatos rémhírek sokkal inkább egy a vakcina fejlesztő cégek közt kialakult kisebb háború eredményei, semmint bármilyen valós kockázat.

– Az oltással 25 millió fölött oltottak eddig és 37 esetben fordult elő bármilyen vérrög képződési probléma.

Ez nem elsősorban biológiai és virológiai szakmai kérdés, hanem sokkal inkább gazdasági vagy gyógyszergyári érdekek egymásra feszülése – mutatott rá a szakember.

Merkely Béla kardiológusként hozzátette, hogy a vérrög képződésen alapuló kórképek a leggyakoribb betegségek.

– Gondoljuk el, hogy mekkora az a rizikó, amely 1 millió oltásra 1 ilyen trombembóliás kórkép kialakulását jelenti és gondoljuk el, hogy ez az egyik leggyakoribb megbetegedés. Szívinfarktus, stroke, tüdőembólia, ezek mind vérrög képződésen alapuló gyakori kórképek, melyek véletlenül is gyakran fordulnak elő – magyarázta a szívgyógyász.

A fertőzés a valódi veszély

Merkely Béla szerint, ha most a 10 milliós lakosságból a hiányzó 8 millió lakost be tudná oltani Magyarország AstraZeneca oltóanyaggal, akkor már három hét múlva nem lenne új beteg a kórházakban és 5 hét múlva már haláleset sem fordulna elő koronavírus miatt. Jakab Ferenc virológus professzor azt is hozzátette,

ha most beoltanánk a 8 millió magyart, összesen 10-12 vérrögképződési eset jutna a 8 millió lakosra vetítve az arányokat figyelembe véve.

Szekanecz Zoltán immunológus kiemelte, hogy a koronavírus-fertőzés kockázata sokkal-sokkal nagyobb az oltás igen ritka negatív következményeinél.