Nem önmagát ünnepli, hanem édesanyjáról és édesapjáról emlékezik meg minden születésnapján a gördeszkás pap. Lendvai Zoltán, a lenti plébános éppen 60 évvel ezelőtt, 1965. október 10-én látta meg a napvilágot. Nem is akármilyen körülmények között!
Zoltán atya készséggel elmesélte lapunknak születése történetét.
Édesanyám egy kukoricásban dolgozott, hiszen éppen októberre esik a betakarítás ideje. Szorgalmasan törte a csöveket, amikor hirtelen vajúdni kezdett. Még éppen sikerült időben kórházba szállítani. Ha egy kicsit is késik a segítség, a földeken kell édesanyámnak a világra hoznia
– mondta a plébános.
A mindig vidám pap persze később megkérdezte a szüleitől, hogyan zajlott a születése.
Az édesapám mesélte, hogy annak idején ő nem mehetett be a szülőszobára, de hallotta az édesanyám fájdalmas hangját. Tehetetlennek érezte magát és elkeserítette, hogy képtelen a szeretett asszonyának segíteni. Úgy vélte, hogy éppen ezért talán egy kicsit még jobban megszenvedte a születésemet, mint az anyám
– árulta el a katolikus pap.
Zoltán atya telefonja ma egész nap csörgött. Rengetegen felköszöntötték, ő pedig elmondta, hogy igazából a keresztelése évfordulóját magára nézve sokkal nagyobb ünnepnek tartja.
Háromhetes koromban tartottak a keresztvíz alá. Akkor lettem Isten gyermeke, és akkor mosták le rólam Ádám és Éva örökletes bűnét. Egy pici babának persze még nincsenek saját bűnei
– jegyezte meg a pap.
Valószínűleg a tisztelői tortával is felköszöntik, de hogy milyennel, azt interjúnk időpontjában még nem lehetett tudni. Mindenesetre Zoltán atya elárulta, hogy kedvenc süteménye a csokoládékrémmel töltött zalai kocka.
Nézd meg, hogyan gördeszkázik Zoltán atya:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.