1980. május 18-án tört ki az amerikai Washington államban lévő Mount St. Helens vulkán. A vulkáni katasztrófa 57 ember életét követelt, és a mai napig megváltoztatta azt, hogyan állunk hozzá a vulkánokhoz.
Az amerikai Mount St. Helens az egyik legszebb tűzhányó hegy volt, gyönyörű erdő vette körül, ami a kirándulók egyik nagy kedvence volt. Azonban 1980. egyik csendes májusi napján a legnagyobb amerikai vulkáni katasztrófa helyszíne lett ez a szép táj.
A Mount St. Helens vulkán 123 év nyugalom után tört ki. A helyiek és a kirándulók közül senki sem hitte erről a szép és békességet árasztó hegyről, hogy egy időzített bomba.
Csak pár szakember gyanakodott arra, hogy nagy baj történhet. Két amerikai vulkanológus, Rocky Crandell és Don Mullineaux egy tanulmányban leírta 1978-ban, hogy a tűzhányó nemsokára ki fog törni. Nem vették elég komolyan az előrejelzést, hiszen a Mount St. Helens semmi jelét nem adta, hogy kitörni készül.
1980 márciusában pár apróbb földrengés rázta meg a hegy környékét, és később a hegy északi oldala is elkezdett megnőni. A hatóságok le is zárták hegy körüli erdőt a kirándulók előtt.
Azonban a következő hetekben a hegy megint megnyugodni látszott. Ezért 1980. május 18-án beengedték a kirándulókat a területre. Ezen a vasárnapon megtörtént a lehető legrosszabb: óriási erővel robbant ki a vulkáni magma a Mount St. Helens hegyből.
Ötvenheten haltak meg a vulkánkitörés miatt. Csak azért nem vesztek oda több ezren, mert kevéssel az után történt a katasztrófa, hogy újra beengedték az embereket az erdőbe. Így még nem volt sok látogató. Ha pár héttel később, a csúcsszezon közepén jön a kitörés, akkor sokkal többen haltak meg.
A Mount St. Helens katasztrófája után már jóval nagyobb figyelmet kapott a vulkanológusok munkája. Figyelmeztetéseik alapján több esetben is sikerült időben evakuálni az embereket egy-egy vulkánkitörés előtt.
A közeljövőben különösen fontos lesz rájuk figyelni, hisz Európában is, Amerikában is észleltek több vulkáni tevékenységet.