
Az amerikai Mount St. Helens az egyik legszebb tűzhányó hegy volt, gyönyörű erdő vette körül, ami a kirándulók egyik nagy kedvence volt. Azonban 1980. egyik csendes májusi napján a legnagyobb amerikai vulkáni katasztrófa helyszíne lett ez a szép táj.
A Mount St. Helens vulkán 123 év nyugalom után tört ki. A helyiek és a kirándulók közül senki sem hitte erről a szép és békességet árasztó hegyről, hogy egy időzített bomba.
Csak pár szakember gyanakodott arra, hogy nagy baj történhet. Két amerikai vulkanológus, Rocky Crandell és Don Mullineaux egy tanulmányban leírta 1978-ban, hogy a tűzhányó nemsokára ki fog törni. Nem vették elég komolyan az előrejelzést, hiszen a Mount St. Helens semmi jelét nem adta, hogy kitörni készül.
1980 márciusában pár apróbb földrengés rázta meg a hegy környékét, és később a hegy északi oldala is elkezdett megnőni. A hatóságok le is zárták hegy körüli erdőt a kirándulók előtt.
Azonban a következő hetekben a hegy megint megnyugodni látszott. Ezért 1980. május 18-án beengedték a kirándulókat a területre. Ezen a vasárnapon megtörtént a lehető legrosszabb: óriási erővel robbant ki a vulkáni magma a Mount St. Helens hegyből.
Ötvenheten haltak meg a vulkánkitörés miatt. Csak azért nem vesztek oda több ezren, mert kevéssel az után történt a katasztrófa, hogy újra beengedték az embereket az erdőbe. Így még nem volt sok látogató. Ha pár héttel később, a csúcsszezon közepén jön a kitörés, akkor sokkal többen haltak meg.
A Mount St. Helens katasztrófája után már jóval nagyobb figyelmet kapott a vulkanológusok munkája. Figyelmeztetéseik alapján több esetben is sikerült időben evakuálni az embereket egy-egy vulkánkitörés előtt.
A közeljövőben különösen fontos lesz rájuk figyelni, hisz Európában is, Amerikában is észleltek több vulkáni tevékenységet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.