Felismered szokásaikról az őrült zseniket? – Kvíz

Íme néhány megdöbbentő példa, amely bebizonyítja, hogy a zsenialitás és az őrültség olykor tényleg kéz a kézben jár. A történelem legnagyobb elméi között sokan annyira eltértek a hétköznapi normáktól, hogy manapság már inkább mentális problémákkal diagnosztizálnák őket – akkoriban azonban inkább „őrült zsenikként” emlegették őket. 

Leonardo Da Vinci és Thomas Edison, őrült zsenik

Sok zseni esetében elképzelhető, hogy egy határidő szorításában, vagy a felfedezés lázában képtelen volt éjszaka pihenni. Ilyen volt Leonardo Da Vinci, aki egyenesen meg volt róla győződve, hogy az alvás felesleges időrablás, ezért négyóránként mindössze csak fél órára pihent le, majd folytatta az éppen aktuális munkáját.  

Az amerikai elektrotechnikus sem hagyta magát aludni. Thomas Edisonnak az egyik híres idézete is így szól: 

 - mondta Edison, aki sokszor inkább ülve aludt, lehetőleg úgy, hogy valamit a kezében tartott, hiszen, ha így elnyomja az álom akkor felébredne a leeső tárgy hangjára. Ekkor gyorsan leírta a gondolatait, képzelgéseit, hátha ihletet tud meríteni belőlük.  

Híres volt arról is, hogy milyen módszerrel interjúztatta a kutatómunkatársait. A jelentkezőt leültette egy asztalhoz, és adott neki egy tányér levest, ami mellé ki volt készítve a só. Aki pedig előbb sózott, mint kóstolt, már meg is bukott, hiszen olyasvalamit feltételezett, amiről még nem győződött meg. 

Nikola Tesla 

Egy másik nagy tudós, Nikola Tesla is feleslegesnek ítélte meg az alvást. Ő hajnali háromkor kelt, és este tizenegyig folyamatosan dolgozott. Ennek meg is lett az eredménye, ugyanis összesen 146 szabadalmat jegyeztek be a neve alatt. Tesla továbbá rettegett a kosztól és a kerek, sötét tárgyaktól, valamint gyűlölte még a hármas számot, a túlsúlyos nőket, és a gyöngy ékszereket. Ezeket a furcsa rigolyákat kiegészítette az esti lábujkörzésével, amit minden napkelte után százszor végzett el, mert úgy gondolta, hogy ez serkenti az agyműködését. 

Állítólag mágikusan vonzódott a fehér galambokhoz is, akárcsak Pablo Picasso, aki bár mindig galambokat tartott, mégis idegesítő állatoknak tartotta őket és sosem értette, miért ők a béke szimbólumai. 

Dalí és Kubrick

Salvador Dalí sem maradt le a többi zseni mögött. Amikor rádöbbent, hogy mennyire tetszik neki a karfiol formája és textúrája, telepakolta az egész kocsiját zöldséggel, és így furikázott fel-alá. Neki is a kedvenc hobbija volt még az állattartás: imádta az ocelotot, és felháborodott, amikor nem engedték be vele az éttermekbe, de szívesen sétáltatta hangyászsünét is. A legbizarabb húzására 1954-ben került sor, amikor egy orrszarvút akart arra rávenni, hogy felöklelje egy festményt másolatát – miközben ő úgy festett, hogy egy kenyeret egyensúlyozott a fején. 

Stanley Kubrick, a Ragyogás és a 2001: Űrodüsszeia rendezője ennél is nagyobb állatbolond volt. Miközben az embereket kerülte, otthon egy egész állatkertet tartott. Macskáinak száma gyakran tíz fölött járt, amellett otthonában még hét kutya, valamint négy szamár is élt. A dolgozószobába viszont csak a macskák mehettek be. 

Satie napirendje és az északmániás Dickens 

Erik Satie, francia zeneszerző az evésben és a napirend pontos betartásában lelte örömét. Ez abban mutatkozott meg, hogy csak és kizárólag fehér színű ételeket volt hajlandó megenni. Satie-nak a napirendje is percre pontosa meg volt szervezve: mindig hét óra tizennyolc perckor kelt fel, dél után tizenegy perccel ebédelt, és este tíz után harminchét perccel feküdt le aludni.

Charles Dickens, viktoriánus kori író termékeny szerzőként élte életét, de azért némi megszállottság az ő napirendjébe is belefért. Dickens arról volt híres, hogy csakis északnak fordulva volt hajlandó alkotni és aludni. Méghozzá azért, mert attól félt, hogy különben elveszti a kreativitását. Ha utazott, a szobájában az ágyát is észak felé fordíttatta, akármilyen átrendezést is igényelt ez. 

Alfred Hitchcock és Hans Christian Andersen 

A horror nagymestere, Alfred Hitchcock ovofóbiában szenvedett, ami az ovális tárgyaktól való félelem, mint például a tyúktojás. Úgyhogy ha egy étteremben ilyet szolgáltak fel neki, Hitchcock hangulata drámaian megváltozott. A híres rendező ezen felül lenyűgöző memóriával rendelkezett: az összes New York-i utca helyét fejből tudta, és arra is képes volt, hogy megtanuljon egy egész telefonkönyvet. És végezetül, attól is rettegett, hogy újranézze a saját filmjeit. 

 - mondta egyszer Hitchcock, akivel hasonlóan a nagyszerű dán szerzőt, Andersent is szintén a félelmei irányították, ugyanis nagyjából mindentől rettegett. Például attól, hogy: 

• kirabolják, 
• elveszíti az útlevelét, 
• meghal egy tűzben, 
• kiesik egy foga (valamiért azt hitte, hogy a fogainak száma egyenes arányban áll az írói tehetségével). 

Te felismernéd az őrült zseniket a szokásaikról? Ha kíváncsi vagy teszteld magad, hogy hány pontot érsz el!