Elveszett világra bukkantak az óceán mélyén, ami az emberiség egy elfeledett fejezetére adhat bizonyítékot
Egy több mint 140 ezer éve eltemetett emberi koponya és több ezer állatcsont felfedezése forradalmasíthatja az emberi eredet történetét. Egy óceán mélyén rejtőző város titkai óriási felfedezést jelenthetnek az emberiség számára.
Az Indonézia partjainál a tenger mélyén eltemetve a tudósok egy forradalmi felfedezést tettek, amely újraírhatja az emberi eredet történetét. Több mint 140 ezer évvel ezelőtt, az Indonézia partjainál fekvő Madura-szoros mélyén temettek el egy Homo erectus koponyát, amelyet most régészek találtak meg.
A kutatók szerint ez a lelet az első fizikai bizonyíték lehet az egykor létezett Sundaland nevű elveszett földterületre, amely egy hatalmas, trópusi síkság volt Délkelet-Ázsiában, összekötve a mai Java és Madura szigeteket.
A koponya mellett több mint 6000 állati fosszíliát tártak fel 36 fajból, köztük komodói sárkány, bivaly, szarvas és őselefánt maradványait. Néhány csontot szándékos vágásnyomok díszítenek, bizonyítva, hogy az ősi emberek fejlett vadászati stratégiákat alkalmaztak.
Ezt az időszakot a hominin populációk nagy morfológiai sokfélesége és mozgékonysága jellemzi a régióban
- mondta Harold Berghuis, a kutatás vezetője.
A 14 000–7000 évvel ezelőtti időszakban a jégsapkák olvadása miatt a tengerszint 120 méterrel emelkedett, elöntve Sundaland alacsony fekvésű síkságait.
A maradványokat egy tengeri homokbányász csapat fedezte fel 2011-ben, de a pontos korukat és fajtájukat csak nemrégiben sikerült megállapítani. A lelőhelyen, Surabaya közelében, több mint 6000 gerinces fosszíliát és két Homo erectus koponyatöredéket találtak.
Az üledékek elemzése feltárta az ősi Solo-folyó eltemetett völgyrendszerét, amely a középső pleisztocén korában élénk folyóökoszisztémát táplált. A datált leletek 162 000–119 000 évesek, bizonyítva a helyszín korát.
A koponyatöredékeket összehasonlították a Javán ismert Homo erectus leletekkel, és ez megerősítette a faj jelenlétét a ma víz alatti Sundaland térségében, így ez az első ismert víz alatti hominid lelőhely ezen a területen.
A leletek között egy óriási, kihalt növényevő, a Stegodon fosszíliái is megtalálhatók, mely akár 4 méter magas és több mint 10 tonna súlyú lehetett. Szarvasfélék maradványai szintén előkerültek, jelezve egy egészséges, változatos állatközösséget, amely nyílt erdők vagy füves puszták élőhelyét sejteti.
Az ősi állatfajok jelenléte egyértelmű bizonyíték arra, hogy a terület egykor élénk, fás legelők vagy szavanna-szerű környezet volt, amely táplálékforrást biztosított az emberi őseinknek és más ragadozóknak.
Ez a felfedezés radikálisan átalakíthatja az emberi evolúció térbeli és időbeli kereteit, hiszen bizonyítja, hogy Homo erectus sokkal szélesebb körben élt, mint azt korábban gondolták - írta a Daily Mail.
