
Egy különleges hely Görögországban, ahol mintha csak megállt volna az idő, és egy évszázadok óta tartó hagyomány szigorúan őrzi a férfiak szent területét. Az Athosz-hegy nemcsak természeti szépsége miatt izgalmas hely, hanem egy különös szabály miatt is, amely megtiltja, hogy nők lépjenek a félszigetre. De vajon mi áll ennek a furcsa tiltásnak a hátterében, és milyen élet zajlik a kolostorok falai között?
Az Athosz-hegy, a görög Chalkidiki-félsziget legkeletibb „ujja”, egy igazi misztikus világ. Itt vadregényes a természet, a tenger kékje és a hegy zöldje pedig olyan harmóniában olvad össze, amelyet nehéz szavakkal leírni. De ez a föld, amely az ortodox kereszténység egyik legszentebb helye, nem fogad turistákat, legalábbis a szó szoros értelmében nem. Ez egy olyan hely, ahol a hagyomány és a hit évszázadok óta szigorú szabályok mentén létezik.
Az Athosz-hegy területére nőknek tilos a belépés, és ez a szabály már több mint ezer éve fennáll. A tiltás gyökerei a bizánci korba nyúlnak vissza, amikor is IX. Konsztantinosz császár 1046-ban hivatalosan is kimondta, hogy mivel a területet Szűz Mária kertjének tekintik, más nő nem léphet be ide. A hagyomány szerint maga Szűz Mária fedezte fel ezt a helyet, amikor egy vihar miatt itt kellett kikötniük Ciprus felé tartó útjuk során, és annyira megszerette a tájat, hogy Isten ajándékba adta neki a hegyet. Így a női nem képviselője csak ő lehet, más nők pedig be sem léphetnek a szent földre.
Ez a szabály nemcsak az emberekre vonatkozik: állítólag még nőstény állatok sem közelíthetik meg a területet, kivéve a macskákat. A szerzeteseknek így például a tejterméket és a tojást is külső forrásból kell beszerezniük, mivel az Athosz-félszigeten nem élhetnek tehenek és tyúkok sem.
A szabály szigorú, és a megszegése komoly következményekkel járhat, akár börtönbüntetéssel is. Szerencsére ilyen ítélet még soha nem született, hiszen a nők általában tiszteletben tartják ezt a különleges hagyományt. Az elmúlt évszázadokban mindössze néhány női látogatóról tudunk, akik vagy férfinak álcázva jutottak be, vagy kivételes körülmények között. Az egyik legismertebb eset Malvina Karali újságíróhoz köthető, aki az 1990-es években férfinak öltözve látogatta meg a hegyet.
Érdekesség, hogy 2019-ben a Pantokrátorosz kolostor felújítása során egy női csontvázra bukkantak, ami arra utal, hogy a múltban is előfordult, hogy nők valamilyen módon jelen voltak a területen – bár ezek az esetek rendkívül ritkák és kivételesek voltak.
Az Athosz-hegy már a III-IV. századtól kezdve fontos vallási központ volt, amikor az őskeresztények itt békében éltek a pogányokkal. A VII. században, az iszlám előretörése miatt Egyiptomból menekülő szerzetesek tömegesen telepedtek meg itt, és ekkor indult meg a kolostorépítés is. A bizánci császárok támogatásával a félsziget hamarosan a keleti ortodox szerzetesség egyik legfontosabb központjává vált.
Ma mintegy húsz nagyobb kolostor és számtalan kisebb remetelak, testvéri közösség működik itt. A szerzetesek élete az Kr. u. 1000 körüli bizánci mintákat követi: imádkoznak, dolgoznak, és a közösség szigorú szabályai szerint élnek.
Az Athosz-hegyre csak férfiak léphetnek be, akiknek speciális engedélyt kell kérniük, az úgynevezett diamonitriont. Ez az engedély szigorúan korlátozott számú látogatónak adható ki naponta: maximum 100 ortodox hívő és 10 más vallású férfi léphet be. A belépéshez legalább 6 hónappal előre kell kérelmet benyújtani, és csak 18 év feletti férfiak látogathatják a területet.
A félsziget csak hajóval közelíthető meg, és az utak is csak a helyiek számára vannak fenntartva. A látogatók a kolostorokban részt vehetnek az imádságokon, étkezhetnek, és akár dolgozhatnak is a szerzetesekkel, így egy igazán különleges, spirituális élményben lehet részük.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.