Minden eddiginél nagyobb veszélyt jelent bolygónkra nézve a tavaly decemberben felfedezett és 2024 YR4 névre keresztelt aszteroida. Az égitest átmérője körülbelül 40 és 90 méter közé tehető, a becsapódási esélye pedig hét év múlva, azaz 2032-ben 1 a 43-hoz, ami százalékban kifejezve 2,3%. A kisbolygó a Torino-skálán a hármas besorolást kapta, ami azt jelenti, hogy szemmel kell tartani. Ennek érdekében a NASA már a megfigyelők rendelkezésére bocsájtotta a James Webb űrteleszkópot is, hiszen egy ekkora méretű aszteroida képes lenne eltüntetni a Föld színéről egy kisebb város lakosságát is.
A csillagászat és a modern technológia ma már lehetővé teszi, hogy a szakemberek meghatározzanak egy úgynevezett „kockázati folyosót”, ami azt mutatja meg, hogy a Föld keringési pályája, valamint az aszteroida repülési pályája alapján hová csapódhat be az objektum, amely mindössze 7 év múlva ideér. Ez a folyosó a 2024 YR4 esetében Dél-Amerika északi részétől az Atlanti-óceánon át a Szahara déli területin és az Arab-félsziget, valamint India és Kína déli részén keresztül egészen a Csendes-óceánig tart. Ez azért is problémás, mert egyfelől
az érintett területek igen sűrűn lakottak, másrészt pedig amennyiben óceánba csapódik az aszteroida, úgy jelentős szökőárat eredményezhet.
A fentebb felsorolt területek, illetve országok lakói azért aggódhatnak, mert a 2024 YR4 becsapódásának ereje mintegy 8 megatonna dinamit pusztításával érne fel. Csak a szemléltetés kedvéért: ez 15-ször nagyobb erejű robbanás, mint a Hirosimára ledobott atombomba volt. Az aszteroida a becsapódási ponttól, azaz az epicentrumtól számított, 18 km-es sugarú körben pusztítana, ami az 1908-as Tunguzkai eseményhez lenne mérhető.
Számos népi hiedelem és babona kötődik a különböző csillagászati jelenségekhez, mint az aszteroidák, a hullócsillagok, vagy az üstökösök. Ezek főleg rossz előjelnek számítottak eddig az emberiség történelmében. Általában háborút, árvizet, tűzvészt, szárazságot, éhínséget, járványt vagy éppen halált társítottak hozzájuk. Gallia pusztulását és a népvándorlás korának legnagyobb csatáját, a hunok és a Nyugat-Római Birodalom között zajlott catalaunumi ütközetet is egy üstököshöz kötötték. A legendák szerint szerint Attila, hun király két évvel későbbi halálát is „megjósolta” egy üstökös. A magyar történelmi feljegyzésekben az 1241-es tatárjárás előjelének is tartották a Halley-üstökös érkezését, amely aztán 1456-ban, a nándorfehérvári csata előtt is látható volt az égbolton!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.