Hiába az óvatosság, elég egy tenyérnyi kis jeges folt a járdán és máris kész a baj. Közúti balesetnél úgymond könnyű dolgunk van, mert vélhetően a másik sofőrnek is van gépjármű felelősségbiztosítása, de van amikor nem ilyen egyszerű a helyzet. Ha valaki reggel, álmosan botorkálva nem vesz észre egy jegesebb foltot a járdán, ezért elesik és ebből személyi sérülése származik, akkor jogosult lehet kártérítésre. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az ilyen esetekért felelős e valaki, és ha igen, kicsoda? Ki fizeti a kártérítést a károsult részére?
Ha valaki eltöri a csuklóját, és ezért otthon kell maradnia táppénzen, tehát tételes vesztesége van, amelyet forintosítani tud, akkor vagyoni kárigényt terjeszthet elő kárainak megtérítése érdekében – emellett sérelemdíj is járhat a károsultnak személyiségi jogának megsértése miatt az őt ért nem vagyoni károk kompenzálásaként.
A jogszabály szerint a felelősség a tulajdonost terheli, akinek az ingatlanja előtti járdaszakaszon történt a baleset. Vagy adott esetben a használója – ha bérlőről van szó –, esetleg a fenntartója. Egyszóval az, akinek gondoskodnia kell a járdaszakaszról, vagyis az ingatlan rendelkezési jogosultja. Ami az albérleteket illeti, ott csak javasolni tudjuk, hogy a bérleti szerződésbe legyen beleírva, kinek a kötelessége a takarítás, ha ezt nem teszik meg, akkor automatikusan a tulajdonosra hárul a felelősség.
A társasház előtti járdaszakasz tisztán tartásáért nem minden esetben a közös képviselő felel. A társasházi törvény vonatkozó rendelkezése szerint külön szerződésben kell rögzíteni, hogy ki a felelős a feladat ellátásáért. Amennyiben erre nincs kijelölve egy személy vagy cég, úgy a társasház lakóira hárul a feladat. Jegesedés esetén a legjobb megoldás a forgács, a hamu vagy a homok, amit a jég felolvadása után könnyű lesöpörni a járdáról.
Vidéken annyival egyszerűbb a helyzet, hogy ott kerületi hatáskör nincs, nagy általánosságban a nagy főutak karbantartásáért felel az állam, a kisebb utakéért a település.
Téli időszakban a járdák és a megállók jégmentesítése annak a kötelezettsége, akinek a kezelésébe vagy tulajdonába tartozik az adott szakasz. Abban az esetben, ha bizonyítható, hogy az illető jég és hómentesítési kötelezettségének nem tett eleget, akkor a törvény értelmében kártérítési kötelezettsége áll fenn.
Fontos tudni, hogy a balesetet, sérülést szenvedőnek kell bizonyítania, mikor és hol történt az eset, ahogy a felelős felkutatása is az ő feladata. Éppen ezért a baleset után érdemes minél több bizonyítékot rögzíteni a helyszínen. Célszerű tanúkat keresni, nyilatkozataikat rögzíteni, fényképezni, videózni.
Még ha csekélynek is tűnik a személyi sérülés, később komoly problémák forrása lehet egy olyan testi károsodás, amelyet nem kezelnek időben. Éppen ezért mindenképpen értesíteni kell a rendőrséget, illetve a mentőket. Mindemellett így a későbbiekben alá tudjuk támasztani, hogy sérülésünket valóban a szóban forgó balesetből szereztük, nem pedig egy másikból.
A baleset után kapott orvosi dokumentumokat és a rendőrségi jegyzőkönyvet meg kell őrizni. Ha mindez megvan, akkor a kártérítés, sérelemdíj iránti igényt és az ezekhez kapcsolódó bizonyítékokat írásban kell benyújtani, első körben az érintett önkormányzathoz, vagy egy megállóban történt esésnél az érintett közlekedési vállalathoz.
Ha megtörtént a baj, már csak meg kell találnunk, kihez is tartozik a terület, ahol megsérültünk. Ehhez kérhetünk segítséget a rendőrségtől, de például a fővárosban a megállókért a közlekedési vállalt felel, a főbb utakért az önkormányzatok, a házak előtti járdákért az érintett társasházak. Nekik kell benyújtani a kárigényt, attól függően, hol történt az eset.
A kártérítés mértéke több tényezőtől függ, így a sérülés súlyosságától, valamint attól is, hogy mennyiben jelent ez hátrányt a károsult életében. Mert ha valaki olyan sérülést szenved, amelynek következtében nem tudja rendesen használni valamelyik testrészét – pláne, ha az a mindennapi munkához kellene, például egy sebész esetében a kéztörés –, akkor meglehetősen magas kártalanítási összegre számíthat - írja a Fanny magazin.
A tapasztalat azt mutatja, hogy azok, akik ügyvédi segítség nélkül járnak el, hajlamosak elfogadni a vétkes fél biztosítójának első peren kívüli ajánlatát, pedig szakértői segítséggel ez a kártérítési összeg a többszöröse is lehetett volna. Minden egyes személyi sérülés, és körülmény más és más. Sok mindentől függhet, hogy kitől, miért, és mekkora kártérítési összegre vagyunk jogosultak, vagy hogy egyáltalán jogosultak vagyunk-e. Érdemes minden esetben kikérni egy olyan szakértő véleményét, aki jártas ezekben az ügyekben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.