A tavaszi égbolt sok különlegesen szép látványossággal kecsegtet: március 14-én az esti égen majdnem függőleges vonalban húzódik egymás fölött a Jupiter, a Hold, a Fiastyúk, és még az Uránusz szabad szemmel nem látható bolygója is beáll a sorba - áll a Svábhegyi Csillagvizsgáló MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.
Mint írják, sötétedés után 19 órakor a nyugati égboltra pillantva feltűnő jelenség a Hold 25 százalékos, dagadó sarlója, közel 40 fokos magasságban. A Holdtól kiindulva az együttállás többi résztvevőjét is könnyű lesz megpillantani.
A Hold alatt, körülbelül 11 fokos távolságban lesz látható Naprendszerünk ötödik bolygója, a gázóriás Jupiter. Erőteljes, -2 magnitúdós látszó fényességével minden csillagnál fényesebbnek látszik. Ha van távcsövünk vagy binokulárunk, érdemes közelebbről is megnézni a Jupitert, hiszen 4 leglátványosabb holdja, a Galilei-holdak néven ismert Io, Europa, Ganymedes és Callisto is látszani fog
- emelik ki a közleményben.
Az együttállás harmadik szabadszemmel látható résztvevője a Bika csillagképben található Plejádok, népi nevén Fiastyúk nyílthalmaz: a csillaghalmaz a Jupiter - Hold egyenest követve a Hold fölött található meg. Városból ködös, kiterjedt foltként látszik, amelyben csillagok sejlenek. Vidéki égboltról 7-10 jól elkülöníthető csillaga is megpillantható. Az együttállás különlegessége, hogy a látóhatárhoz képest meredeken hajló tavaszi ekliptika miatt az égitestek majdnem függőleges vonalban húzódnak a zenit felé - olvasható a közleményben.
Az együttállás negyedik résztvevője, az Uránusz átlagos égről nem látszik szabad szemmel, egy kézitávcsővel azonban könnyen megtalálható. A bolygó a Holdat a Jupiterrel összekötő egyenes mintegy felénél, attól enyhén balra fekszik. Az 5,8 magnitúdós bolygó a Kos csillagkép 6,1 magnitúdó fényességű 53 Arietis csillagával alkot laza párost, az apró zöldes planéta korongjának megfigyeléséhez azonban komolyabb csillagászati távcső, és legalább 200-250-szeres nagyítás szükséges - írják.
Mindezeken kívül még egy különleges objektum is megfigyelhető a március 14-i égbolton, mégpedig a 12P/Pons-Brooks üstökös. Az üstökösök jórészt jeges anyagokból álló kis égitestek, amelyek a Nap körül elnyúlt ellipszispályán keringenek. Általában egy 1-40 kilométeres átmérőjű magból, a Nap közelébe érve egy mag körüli kómából és gyakran csóvából állnak. A csóva a párolgás hatására jön létre, és jellegzetes, elnyúlt alakot kölcsönöz az üstökösnek. A 12P/Pons-Brooks üstökös a tavasz sok éjszakáján megfigyelhető, ezúttal az Androméda csillagkép közepén, a Delta Andromedae csillag fölött látszik. Bár fényessége nem éri el a szabad szemes határt, de az 5,5-6 magnitúdós apró égi vándor egy kézitávcsővel már könnyen megpillantható - áll a közleményben.
A jelenségről és annak megfigyeléséről a Svábhegyi Csillagvizsgáló blogbejegyzésében, az alábbi linken található további információ.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.