tragédia

"Az apja rögtön a vízbe ugrott, én hívtam a mentőket" - Megszólaltak a Kecskeméten vízbe fulladt Andorka szülei

B. T.

Létrehozva: 2024.03.28.

A szülők a tragédia óta válaszokat keresnek. Ugyanis nem értik, a kisfiuk hogyan eshetett a tóba, mivel Andorka rettegett a víztől.

Szomorúan csaholó kutya és bús tekintetű cica ácsorog a töméntelen mennyiségű vidám gyermekjáték között egy kecskeméti házikó udvarán. A hajdan nevetéssel teli otthon azonban március 19. óta csendben, gyászosan áll, a gyerekjátékok sem mozdultak a helyükről. Aznap ugyanis ép ésszel felfoghatatlan tragédia történt: az ott élő, rajongva imádott két és fél éves Andorka ugyanis a kerti tóba csúszott és megfulladt.

Tóba fúlt gyerek szülei/ kecskemét
Andorkát rajongva imádták a szülők, mindent megtettek a kisfiúért. Nem értik, hogyan történhetett meg a tragédia   Fotó: Bánkúti Sándor

Rejtélyes módon csúszott a tóba Andor

- A legtöbb játékot bevittük, de ezeket még képtelenek voltunk

 – mutat a kismotorok színes forgatagára a könnyes szemű édesapa, Zoltán. A család kutyája zavartan szaladgál, kicsi gazdáját keresve:

- Diónak hívtuk, de Andorkám Diócskának. Azóta ő is megváltozott: nem megy oda, ahol a kerti tó van, leül, és szaglássza a nyomokat. Még érzi Andorkámat, itt még látszanak pici lábának a nyomai – nézi összetörten az átépítés alatt álló kertet az apa.

Pedig az a tragikus kedd is egy boldog napnak indult: késő délután Zoltán a kertben dolgozott, míg kisfia apukája körül szorgoskodott. 

Sötétedés környékén viszont kismotorra pattant és közölte: bemegy az anyukájához. Oda azonban már nem érkezett meg:

- Én játékokat pakoltam a háznál, de amikor végeztem, kimentem hozzájuk, hogy miért nem jönnek már és hol van Andor? Zoli meglepetten rám nézett és mondta: hát bement hozzád

 – emlékezett vissza a borzalmas percekre Andor anyukája, Csilla.

Ebben a tóban találták meg Andorkát. Édesapja utána ugrott, és minden erejével megpróbálta újraéleszteni imádott fiát   Fotó: Bánkúti Sándor

Rettegett a víztől a kisfiú

A szülőkben ekkor meghűlt a vér, azonnal a házba rohantak:

- Nagyon fejlett, kimagaslóan értelmes fiú volt, a védőnő is kérdezte mindig: hova sietsz, Andorka? Mindent tudott, mindig segített mindenben. Sokszor bejött, átöltözött magától és leült mesét nézni – mondta az édesanyja. Aznap azonban sajnos nem így történt, ezért Csilla és Zoltán zseblámpát ragadtak, és a kertbe rohantak. A fénynél látták meg az elkerített tóban lebegő kisfiút:

- Az apja rögtön a vízbe ugrott, én hívtam a mentőket. Először Zoli, aztán ők próbálták meg újraéleszteni. Én ekkor omlottam össze. Az apja meg akkor, amikor a kórházban megmondták: a fiunk nincsen többé 

– temette kezébe az arcát Csilla. A család azóta is csak a válaszokat keresi:

- Nem tűnt fel a tó mellett álló kismotor a sötétben, de lábnyomot sem láttunk sehol. Nem hallottunk csobbanást vagy kiáltást, pedig még egy kacsát is hallani lehet. Emellett mind a ketten alig húsz méterre voltunk tőle. 

De nem is gondoltunk a tóra, mert Andor félt a víztől. Soha nem ment a tó közelébe, messziről elkerülte. Ha velünk volt, akkor is csak derékig ment bele bármilyen vízbe. Nem értjük, miért és hogyan történt ez az egész

 – sírt az édesanya. A szülők azóta képtelenek enni vagy aludni:

- Mindent megadtunk neki, hiszen ő volt a szemünk fénye, a mindenünk, a mi kis ajándékunk az élettől. Nem terveztük, hanem jött, 22 évvel a lányom születése után. Ő volt a mi csodababánk, a nővére is rajongott érte – mondta összetörve Csilla. A húsvéti csokikat is megvették már:

- Itt vannak halomban, annyira várta Andorka! Készültünk a tojáskeresésre, tojásfára. Rájuk sem tudok nézni. Párat egy kosárkába kiteszek a fotója mellé, a többit majd odaadjuk valakinek 

– suttogta elhaló hangon Csilla.

Tóba fúlt gyerek szülei/ kecskemét
A szülők az udvaron helyezik majd el Andorka hamvait. Diócska azóta is keresi kis gazdáját   Fotó: Bánkúti Sándor

A tó mellett emelnek kápolnát gyermeküknek a szülők

A ház körül is minden arról árulkodik, hogy a szülők csakis imádott gyermekükért éltek: az udvaron mindenhol gyermekjátékok állnak, a házban pedig minden felületen Andorka fotója függ, még a falinaptárra is a kisfiú képét nyomtatták

. Most egy szívszaggató gyertya pislákol a kisbabakori fotói előtt. Az udvar hátuljában álló csirkeólban eközben bánatosan kapirgál az egyik állat, ő volt Andorka kedvence:

- Sérült volt és le akartuk vágni, de Andorkám magához ölelte a kis kezeivel, hogy az az ő pipije. Kézhez szoktatva gondozta, míg csodával határos módon fel nem épült. Pipit utána sem bántottuk, ő Andorkámé volt. Most sem nyúlunk hozzá, nem tudnánk megtenni. Ha elpusztul, eltemetjük itt – szögezte le az édesanya, aki összetörten bámulta azt a helyet, ahol fia elmerült a vízben. Itt építették meg a kisfiú emlékhelyét is:

- Egy pici kápolnát csináltattunk, ide helyezzük el a hamvait. Nem engedem, hogy a fiam távol legyen tőlem, még a halálában sem

 – mutatott visszafojtott könnyekkel az apa arra az apró alapzatra, ahova Andor születési dátumát és a végtelen jelét vésették.

- Vele teljesedett ki az életem. Itt volt Zoli meg a fantasztikus nagylányom, és amikor megszületett a fiam, azt mondtam: így kerek az én életem. Már soha nem lesz az többé kerek

 – zokogta az asszony.

 

Még egy kis fűszer jöhet? Iratkozzon fel a Bors-hírlevélre!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek