A slow (lassú) mozgalom 1986-ban indult Olaszországból, amikor egy olasz gasztroblogger, Carlo Petrini az olasz kultúra egyik legfontosabb jelképénél, a római Spanyol Lépcsőnél egy gyorsétterem megnyitása ellen lépett fel. Ekkor még csupán az étkezés, a slow food volt a mozgalom fókuszában, innen ered az elnevezés is: egy mozgalom, ami a fast (gyors) ellen lép fel – írja a Metropol.
„Lassíts egy kicsit, és lásd meg a valódi értékeket, melyek mellett nap, mint nap elmész”- hirdeti a Slow and the city környezettudatos mozgalom. A mozgalomhoz már 16 ország közel 140 városa csatlakozott. A slow városok elsődleges célja ellenállni a globalizációnak, megállítani a környezet kizsákmányolását, erősíteni a hagyományokat és a helyi közösségeket, illetve törekedni az egészséges és környezettudatos életmódra. A mozgalom kiemelt figyelmet fordít a helyi kultúrára, a tradíciókon alapuló termékek előállítására, és a hagyományos termelési eljárások védelmére. Csak olyan beruházásokat támogat és valósít meg, ami a történelmen, kultúrán, hagyományokon alapul.
A különleges térképen jelenleg 84 különböző budapesti hely található. Gyakorta olyan helyek, amelyeket még a tősgyökeres ősbudapestiek sem mindig ismernek. Olyan ez, mintha turista lenne az ember a saját városában. Ezek a helyek arra alkalmasak, hogy kicsit kiszakítsák az embert a hétköznapok taposómalmából. Bármelyik helyet válasszuk is, ott nyugodtan zaj és benzingőzmentesen lehet üldögélni, nézelődni, olvasni, zenét hallgatni, kicsit sétálni, sőt akár piknikezni is, egyáltalán élvezni a várost. A Metropol erről a térképről válogatott pár nagyszerű helyet.
Buda királyfi - Pest királylány; Filozófusok kertje
(mindkettő Gellért hegy Erzsébet híd felőli budai oldal, a víztározó felett)
Ez tulajdonképpen két lassításra alkalmas hely, szinte egymás mellett. A filozófusok parkjától egy kőhajításra található két szoboralak, előttük a hozzájuk tartozó városrészeket mintázó „domború” térkép. A lábunk előtt a Vár, a Duna, a Mátyás templom, lábunk alatt pedig a gyep. Gondolkodni, beszélgetni, merengeni való hely.
Elek apó kútja
(Döbrentei tér)
Hol is állhatna másutt ez a kút, mint néhány lépésre a Mese Múzeumtól, a Döbrentei tér Duna felőli oldalán. Kányádi Sándor kezdeményezésére került ide a Benedek Elek apó állhatatosságát jelképező Melocco Miklós által tervezett sziklakő a Hargitáról. A kövön Gergely István kolozsvári szobrász örökítette meg Benedek Elek öregkori arcképét. Néha csupán annyi is elég, hogy az ember hallgatja a kút csobogását.
Európa liget
(Bécsi kapu, budai várfal, Hunfalvy utca határolja)
A Budai vár északi falának tövében helyezkedik el ez a csendes, a turisták számára ismeretlen park. Bármikor üldögélhetünk a padokon, nem mellesleg a párkányról csodás a panoráma. Itt rejtőzik Maugsch Gyula Dörmögő Dömötör szobra, amely korábban a Margit híd budai hídfőjénél állt, de a HÉV építése miatt 1970-ben költöznie kellett.
Gül Baba Türbe és Rózsakert
(Mecset utca 14.)
A muszlim szerzetes türbéje vagyis síremléke négy évvel ezelőtt újult meg teljesen. Az épület 1822 óta muszlim zarándokhely. A pergolák, kutak és padok között évszázadokat repülünk vissza az időben. A türbét a Gül Baba utcán át érdemes megközelíteni, mert ez Buda egyik leghangulatosabb utcácskája, ráadásul olyan, mintha az egykori Tabán macskaköveit koptatnánk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.