Tiszta sci-fi: Talajgenerátorokkal harcol Magyarország a jégkatasztrófa és jégkár ellen - Videó

Számtalanszor halljuk az időjárás-jelentésben ezt a mondatot: a zivatarokat felhőszakadás és jégeső kísérheti. Ez pedig jellemzően be is következik. A heves viharokban, szupercellákban akár golflabda nagyságú jégszemek alakulnak ki, melyek óriási károkat okoznak nemcsak a földeken, a kertekben, de a házakban, autókban is. Az úgynevezett jégkármérséklő rendszernek köszönhetően jóval kevesebb kár keletkezik. Magyarországot lefedi ez az Európában egyedülálló rendszer. De mégis mi ez? Miről van szó?

Önkéntesek is működtetik a rendszert

Szobonya Nikoletta, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) meteorológusa elárulta: az extrém időjárási jelenségek egyre gyakoribb megjelenése tette szükségessé a rendszer országos kiépítését.

– Tudni kell, hogy a jégkármérséklő rendszer nem újkeletű megoldás, mert hazánk déli részén évtizedek óta alkalmazzák. Legelőször 1976-ban Baranya megye egy részén, a Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés alkalmazott rakétás technológiát. 15 évvel később pedig Baranya, Tolna és Somogy megyében működtetett az egyesülés talajgenerátoros védekezési rendszert. A kamara ezt bővítette ki az ország teljes területére – mesélte a meteorológus a Szóvetés podcastban. Ennek ellenére alig van ember, aki ismerné.

A Bors megkeresésére az agrárgazdasági kamara elárulta: közel ezer berendezés kell az ország teljes lefedéséhez.

– A rendszert a NAK üzemelteti, a működést pedig az Agrárminisztérium fizeti. Összesen 986 darab generátorból áll a teljes rendszer. Ebből 222 automata, 764 pedig manuális – utóbbiakat jellemzően gazdák, vagy önkéntesek működtetik. A generátorok átlag 10 kilométerenként helyezkednek el, igazodva a területi adottságokhoz.

Teljesen megszüntetni nem lehet a jégesőt

Nehéz elképzelni, hogyan működnek ezek a szerkezetek.

– Maga a generátor három részből áll: a hatóanyag-tartályból, a légtartályból és az égetőkéményből. Ezen a kéményen keresztül párolog ki az acetonos ezüst-jodid nevű anyag, a levegő felemelkedésével. Amikor az Országos Meteorológiai Szolgálat kiadja a riasztást heves zivatarra, akkor az érintett területen élő kezelők kapnak egy értesítést, hogy mettől meddig kell működtetni a berendezéseket. A zivatarok megjelenése előtt 2-3 órával kezdik a párologtatást. Ekkor van annyi idő, hogy feljusson a magasba az anyag – részletezte Szobonya Nikoletta.

– A levegő feláramlásával a képződő jégszemcsék egyre nagyobb méretet öltenek, akár 5-6 centisre is hízhatnak. Ezek pedig leesés közben nem tudnak annyit olvadni, így károkat okoznak. A védekezési időszak április 15-től szeptember 30-ig tart, amikor legnagyobb eséllyel alakulnak ki zivatarok. Az ezüst-jodid felhasználásával úgynevezett magvasítás történik: több, de jóval kisebb jégszem keletkezik.

Sajnos olyan technológia nem áll rendelkezésre, amellyel teljesen meg lehet szüntetni a jégesőt, de ezzel a rendszerrel mérsékelni tudjuk a károkat

– magyarázta Szobonya Nikoletta.

Tízmilliárdok maradnak a zsebekben

Az agrárkamara kérdésünkre elmondta: 2017-ben, amikor még nem működött az országos jégkármérséklő rendszer, összesen 72 ezer hektáron történt jégkár. 2020-ban viszont – a szélsőséges időjárás ellenére – csak 32 ezer hektárnyi mezőgazdasági területre érkezett bejelentés. Ez azt jelenti, hogy több, mint felére esett vissza a jégkárral sújtott területek nagysága. A számítások szerint ez évente több tízmilliárd forintnyi kár megelőzését jelenti, nemcsak a mezőgazdaságban, hanem a lakossági, az ipari és az állami létesítményekben, ingatlanokban egyaránt.