Elkápráztatta a párizsi világkiállítás közönségét a magyar királyi rezidencia: megnyílt a budai vár felújított csodája - Videó

Miután 1867-ben Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázták, egyre fontosabb lett, hogy a Várhegyen álló Királyi Palotát kibővítsék, és valódi uralkodói rezidenciává fejlesszék.

1897 októberében az alábbi rövid közlemény jelent meg a lapokban.

Őfelsége elrendelte

„Őfelsége a király, Bánffy Dezső báró miniszterelnök előterjesztésére elrendelni méltóztatott, hogy a budai királyi várlak újonnan épülő szárnyában egy Szent Istvánról elnevezett terem, mégpedig korhű, román stílben rendeztessék be.”

A Budavári Palota átépítésének és kibővítésének vezetését Ybl Miklós halála után a kor másik elismert építésze, Hauszmann Alajos vette át, akinek köszönhetően a palota a 20. század elejére Európa egyik legrangosabb uralkodói épületegyüttesévé vált.

A legjobb mesterek dolgoztak

A palota déli összekötő szárnyában kapott helyet a Szent István-terem, amely egy valódi ékszerdoboz volt. Hauszmann a magyar iparosmesterek legjobbjait gyűjtötte maga köré.

A terem csodás, diófából készült burkolata Thék Endre gyárában készült. Roskovics Ignác festőművész festette meg az Árpád-ház nagy alakjainak képeit, és ő alkotta meg a Szent István megkoronázása című festményt is.

A majolikalemezek és a nagy, impozáns kandalló Zsolnay Vilmos pécsi gyárából került ki. Szent István mellszobrát Strobl Alajos mintázta. A fali aranybrokát szövet Haas Fülöp és Fia szövőgyárában készült.

A kárpitozás és a bútor Gelb és Fia műtermében született. A padlólap parkettje a Neuschlosz fivérek gyártmánya. A bronzcsillárok és falikarok Kissling Rudolf bronzműves alkotásai A kovácsolt bronzdíszeket Jungfer Gyula készítette. Hauszmann Alajos díszes, faragott székeket is tervezett.

Elnyerte az uralkodó tetszését is

Az iparművészeti műremekek összessége elnyerte az uralkodó, Ferenc József tetszését is, aki elrendelte, hogy a berendezést az 1900. évi párizsi világkiállításon is be kell mutatni. A francia fővárosban felépített terem a közönség és a szakma előtt is sikert aratott, több más díj mellett a világkiállítás nagydíját is kiérdemelte. A Budavári Palotában 1902-ben átadott díszes szobát a nagyközönség is látogathatta.

– Ez a terem egyike volt a számos gyülekező teremnek, amelynek nem volt napi funkciója, de például fogadásokkor használták – mondta a Borsnak Dr. Rostás Péter művészettörténész, a Szent István-terem művészeti szakértője.

– A királyi audienciára például a várakozók itt tartózkodhattak. József főherceg által rendezett fogadáson kártya szobának használták, és például 1916 decemberében innen indult útjára a korona, a jogar és az országalma a Mátyás templomba.