Őszi immunerősítés: lekvárhoz a puha, teához a kemény csipkebogyót szedje

A csipkebogyó (vadrózsa) termése magas C-vitamin-tartalma miatt régóta népszerű. A piros bogyó íze kellemesen sa­vanykás, kiváló alkotórésze a há­zi gyümölcsteáknak. A teának való csipkebogyót szeptembertől novemberig gyűjtjük, az első fagyok előtt.

A csipkebogyólekvárhoz, velőhöz a fagyok után gyűjtött, puha termések a legjobbak. A félbevágott és a szőrös magoktól megtisztított csipkebogyót tálcán szétterítve szárítsuk meg sütőben vagy elektromos aszaló-szárító gépben. Töltsük jól zárható üvegekbe, tároljuk sötét, hűvös helyen. Szárított formában önállóan, vagy teakeverékben vásárolhatjuk meg.

A C-vitamin mellett más vitaminokat (A, B1, B2, K) is bőven tartalmaz. A benne lévő gyümölcssavak és a pektinek fokozzák a béltevékenységet, enyhe hashajtó, vese- és húgyhólyagtisztító, vércukorszint-csökkentő, ínygyulladásra és rekedtségre is ha­tásos. A népi gyógyászat influenza, megfázás, gyomorfájás tüneti kezelésére, a szív- és a szervezet ellenállóképességének javítására használja.

Fogyasztása a megfázásos megbetegedések időszakában különösen fontos. Kiváló antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatású, segít az ízületi és reumatikus fájdalmakban szenvedőknek. Magjának teája is gyógyhatású, vese- és hólyagproblémákra, vesekőre, reumára és köszvényre.

Gyógytea: Hideg áztatással készül, egy evőkanál csipkebogyóhúst tegyünk egy csészényi hideg vízbe, áztassuk egy éjszakán át. Reggel szűrjük le, melegítsük kicsit, de ne forraljuk fel. Ízesíthetjük mézzel. A csipkebogyóból szörpöt, lekvárt, szószt, kandírozott gyümölcsöt, gyümölcsbort és likőrt is készíthetünk. Vadhúshoz kitűnő köret, tehetjük süteményekbe.