A kerecsensólyomról mintázták a mondában szereplő turult

A legtöbben sose fogunk ezekkel az állatokkal élőben találkozni, mivel amellett, hogy messze élnek hazánktól, már csak nagyon kevés egyed létezik belőlük. Emiatt sajnálatos, hogy dédunokáink talán már csak a könyvekből olvasnak majd ezekről a fajokról. Magyarországon 14 állat van fokozottan védet státusz alatt, amiknek egyedenként az eszmei értéke egymillió forint. Még a megzavarásuk is bűncselekmény.

Parlagi sas

Úgy látszik, ez a madár kezdi megszeretni hazánkat. Az utóbbi években az itt költő párok száma növekedést mu­tat, de így sem éri el a kétszázat. Érdekessége, hogy a fiatal sasok világos, míg az öregek tollazata sötét színű.

Vékonycsőrű póling

Mára már Eurázsia, és sajnos a világ egyik legritkább madárfaja. A kutatók abban se biztosak, hogy a még fennmaradt po­puláció megmenthető-e egy­ál­talán.

Rétisas

Európában a legnagyobb sas. Sajnos folyamatosan veszélyben van, gyakori halálesetnek számít esetükben az áram­ütés vagy a közvetett mérgezés. A hazánkban fészkelő párok száma nem éri el a háromszázat, de a megfigyelések szerint növekedést mutat.

Széki lile

A szikes tópartokat kedveli igazán, ebből sok eltűnt az utóbbi években világszerte és itthon is. Így az állománya drasztikusan lecsökkent. Mindössze 22 pár él nálunk, de lassan már egy sem fog, ha nem sikerül megfordítani ezt a tendenciát valahogy.

Nyugati földikutya

A kutatások szerint az eredeti faj a Kárpát-medencében fejlődött ki több mint kétmillió évvel ezelőtt, és azóta is csak itt él­nek. Több alfaja is létrejött az évek során, van külön magyar földi­kutya is. Az összes fajta a kihalás szélére került. Úgy élnek, mint a vakondok. 2018-ban az év emlősének választották itthon.

Kerecsensólyom

„A magyarok eredetmondáiban szereplő turul feltételezhetően a kerecsensólyom volt, vagy róla mintázták. Az 50 forintos érmén is ez a madár látható.” – írja a Magyar Madártani Egyesület a honlapján. Bár történelmünk meghatározó szereplője, mégis a kihalás szélére került nálunk. A megfigyelések szerint maximum 250 pár él, de állománya növekszik.

Kis lilik

Régen, a XX. század elején még viszonylag gyakori madárka volt. Manapság már csak átvonul hazánkon. Skandináviából érkeznek hozzánk. Mindössze 16-ot figyeltek meg eddig Magyarországon. Főleg a Hortobágyon szeretnek megpihenni.

Parlagi vipera

Eredeti nevén rákosi vipera. Hazánkon kívül egyedül Erdélyben fordul elő. Itthon a becslések szerint vadon már csak 500 egyed él. Mérges kígyó, de marásába még senki nem halt bele. Méretét tekintve aprócska, nem nő nagyobbra 60 centiméternél.

Kígyászölyv

Csak ritkán és kevesen választják hazánkat, az itt fészkelő párok száma alig ötven, és a tendenciák szerint folyama­tosan csökken. Legjobban az erdős területeket szereti, ami közelében nagy rét van, de ha kell, akár tíz kilométerre is eljár va­dászni. Nevét táplálkozási szokása miatt kapta.

Csíkos szöcskeegér

Itthon egyedül a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzetben van biztosan. Sajnos létezéséről leginkább a bagolyköpetekben talált maradványokból ad hírt. Élő példányt hetven év után, 2006-ban tudtak befogni.

Békászó sas

A világon nem, de hazánkban fenyegetett fajnak számít. Negyven pár ha él még nálunk. Amennyiben egy fészekaljba két fióka születik, az idősebb elnyomja, megöli a másikat. A faj fennmaradása érdekében a természetvédelmi szakemberek időnként megmentenek egy-egy fiókát.

Csíkosfejű nádiposzáta

2009 óta nem tud fészkelő párról a Magyar Madártani Egyesület. Előtte többen is éltek a Hortobágyon. Énekesmadár, a hímek gyakran énekeltek a mocsaras területből kiálló növényzet tetejéről.

Túzok

Világszinten veszélyeztetett ez a faj, mert állománya rohamosan csökken a mezőgazdaság növekvő területigénye miatt. Ennek ellenére hazai állománya stabilnak mondható, körülbelül 700 pár. A túzok a legnagyobb madarak Európában, amik tudnak repülni.