Minden új esztendő a fogadkozások ideje, amikor megígérjük, hogy leszokunk a dohányzásról, lefogyunk, sportolni fogunk, vagyis egészséges életmódba kezdünk. Az életmódváltásnak azonban nemcsak a fizikai, hanem a lelki énünkre is ki kell terjednie.
Ez egy életszemlélet
Mivel manapság egyre többen tanácsolják, bizonyára sokan hallottak már a pozitív gondolkodás erejéről. De mit is takar ez? Állandó mosollyal annak ismételgetését, hogy minden szép és jó, mindennel elégedettek vagyunk? Természetesen nem!
A pozitív gondolkodás egy életszemlélet, amely nagymértékben meghatározza az emberi élet minőségét. A harmónia, a lelki béke és az elégedettség nem külső körülményektől függ. Bizonyára mindenkinek van jómódú, mégis boldogtalan ismerőse, és élhet valaki luxuscikkek nélkül, szegénységben, de lelki gazdagságban – boldogan.
Már az ókorban is
A pozitív gondolkodás a negatív hatású kifejezések és gondolatok kerülése mellett elsősorban megoldást kereső hozzáállást jelent, és már az ókorban is ismerték, hirdették. A filozófuscsászárnak is nevezett Marcus Aurelius például így írt a Rossz érzések ellenszere című művében:
Ne ijeszd el magad az élettől azzal, hogy csupán a gondokról s a bajokról képzelegsz. Ne vetítsd előre a még nem létezőt, s ne éleszd újra letűnt bajaidat. Amikor gondok kínozzák sorsod, tedd fel a kérdést: mi az, ami most elviselhetetlen? A választ magad előtt is szégyellni fogod
– sem a jövő, sem a múlt nem nehezedik rád, mindig csak a jelen. Az előbbi talán be sem következik, az utóbbi pedig már régen elmúlt.”
Energiamezők hatása
Az univerzumban minden energia: az anyag, a fény, a hang, a gondolat és az érzés is. Tudományos vizsgálatok igazolták, hogy nemcsak külső hatások idéznek elő fizikai változást a testben, hanem a gondolatok, az érzések is befolyásolják a szervezet biokémiai folyamatait.
Az ember a gondolattípusa szerinti energiamezőt épít maga köré. Ez annál erősebb, minél gyakoribb és intenzívebb az azonos vagy hasonló gondolat. A hasonló gondolatok vonzzák egymást. Az energiamegmaradás törvénye szerint az univerzumban az energia nem tűnik el, csak az egyik állapotból a másikba alakul át.
Az is tény, hogy az univerzumban minden rezeg, valójában tehát az energia és az anyag csupán különböző frekvenciájú rezgések megnyilvánulása. Ebből következik, hogy a gondolat, az érzés és az akarat is rezgés, a test és a lélek pedig a vele rokon rezgéseket veszi át – így vonzzák magukhoz egymást a hasonló beállítottságú emberek.
A gondok – feladatok
Az ezotéria hívei szerint az is tény, hogy „Ha a félelmeinkből merítünk tanácsot, akkor tudnunk kell, hogy a félelem félelmet szül”, mint ahogy azt Norman Vincent Peale, a 20. században élt amerikai lelkipásztor a Hit című művében megfogalmazta.
Ebből következik a pozitív gondolkodás „alaptörvénye”: aki képes gondolatai irányának megváltoztatására, az megváltoztathatja az egész életét. Mivel a gondolat befolyásolja a sorsot, mindenkinek meg kellene tanulnia, hogy a gondolatait a lehető legjobban használja.
A pozitívan gondolkodók tudják, hogy ez az életvitel nem azonos a hurráoptimizmussal, ugyanakkor azzal is tisztában vannak, hogy a gondok, problémák nem az élet tragédiái, hanem az élet által állított feladatok.
A pozitív gondolkodás tehát a látszatot áttörő, mélyreható gondolkodás, amely szerint negatív történés nem is létezik, csupán olyan kellemetlen jóról lehet beszélni, aminek a bekövetkezése szükségessé vált. A belső tartás különösen akkor teszi az embert igazán pozitív gondolkodásúvá, ha az életben nehézségek adódnak, hiszen akkor a probléma helyett feladatot lát.
Beállítottság kérdése
Nem mindegy, hogy miként közelítünk egy helyzethez. Attól függően, hogy milyen az egyén beállítottsága, ugyanannak a valóságnak más-más részét érzékeli, vagyis más-más világban él.
Ezt fogalmazta meg a legszemléletesebben Alphonse Karr, a 19. században élt francia író, újságíró: „Vannak, akik mindig morognak, mert a rózsának tövisei vannak. Én hálás vagyok, hogy a töviseknek vannak rózsabimbói”.
Sir Winston Churchill brit miniszterelnök és kiváló szónok véleménye szerint pedig „Egy pesszimista minden lehetőségben látja a nehézséget; egy optimista minden nehézségben meglátja a lehetőséget.”
