A vécében sem tilos minket megfigyelni

Péter ledöbbent

Aki járt már fővárosi pláza illemhelyiségében, tudja, sok minden történik ott, aminek nem kellene. Sok helyütt rendszeresen megrongálják, illetve fosztogatják a berendezést. Főleg a hideg hónapokban órákra beköltöznek hajléktalanok egy-egy belülről zárható, egyszemélyes fülkébe. És van, hogy akaratán kívül intim, szexuális jellegű eseményeknek is szemtanúja az ember. Érthető, ha az üzemeltető valahogy szeretné elejét venni ezeknek, ám olvasónk, Péter felháborodása is az. Ő az egyik pláza vécéjében biztonsági kamerákat fedezett fel.

– Ledöbbentem, mikor láttam, hogy a kamera farkasszemet néz velem. A kézmosónál lévő tükörrel átellenben, jó magasan helyezték el, így szerintem a tükörképből jól látja a kütyü, ahogy pisil valaki – mondta a Borsnak.

Belépve beleegyezünk

A biztonsági kamerákkal kapcsolatos kérdéseket a va­gyonvédelmi törvény szabályozza. Ma­gánterületen – ilyen a pláza is – bárhová fel lehet szerelni kamerát abban az esetben, ha az személyiségi jogokat nem sért, és a megfigyelés tényét jelzik is. Ugyanez a helyzet közterületen vagy például, ha egy szálloda bérli a bejárata előtti ut­carészt. Kivételt csak az képezhet, ha a rendőrség vagy a titkosszolgálat bírói engedélyt kér és kap titkos megfigyelésre – tudta meg a Bors Salamon András ügyvédtől.

– Ha valóban ott van a plázában a kamera, és ráadásul még rögzít is, de nincs sehol jelzés arra vonatkozóan, hogy kamerával felszerelt területről van szó, akkor az súlyos jogsértésnek minősül – húzta alá Salamon. – Ha viszont ki van táblázva, hogy kamerával felszerelt a helyiség, az egyén döntése, hogy használja-e a mosdót – vagy éppen egy üzlet próbafülkéjét – vagy sem.

Onnantól kezdve nem vonható senki felelősségre. Persze, jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ilyen helyzetben mi a célja a kamerának, de számtalan oka lehet. Esetleg, ha lopás történik, a felvétel segítségével könnyebb megtalálni az elkövetőt. Illetve olyan dolgok is történhetnek a mellékhelyiségekben, amik nem oda valók, és a kamera láttán ettől visszakozhatnak az emberek.

Ha a főnök figyel

A Szegedi Ítélőtábla egy 2010-es ügyben kimondta: ha egy áruház területén kamerás megfigyelés zajlik, az alkalmazott azáltal, hogy besétált az ajtón, rá­utaló magatartással hozzájárulását adta kép- és hangfelvétel készítéséhez. Ez az ítélet egy olyan ügyben született, amelyben a munkáltató egy iroda falában kamerát rejtett el azért, hogy így ellenőrizze a dolgozókat.

Mivel az áruház bejáratánál kint volt a Kamerával megfigyelt terület felirat, a másodfokon eljáró ítélőtábla jogszerűnek ítélte a munkáltató adatkezelését. Ellentétben az adatvédelmi biztossal. Szerinte ugyanis ka­mera az alkalmazott munkavégzésének, valamint munkahelyi viselkedésének megfigyelése céljából nem helyezhető el olyan helyiségekben, amelyekben állandó munkavégzés folyik. Vagyis még a hozzáértők között is megoszlanak a vélemények. Mindenesetre a törvény kimondja: a munkáltatónak joga van ellenőrizni a munkavállalóját munkaidőben. Igaz, csak arra vonatkozóan, hogy ellátja-e munkaköri kötelességeit, más tevékenységét nem.