Rémlényekkel ijesztegették a rossz gyerekeket – De vajon ki lehet az a mumus?

Zsákos ember

Nemcsak hazánkban, hanem Brazíliában is ismert a homem do saco, azaz a zsákos ember, aki az egyedül kószáló gyerekeket rabolja el. Ezzel a rémfigurával próbálták a szülők, nagyszülők elérni, hogy a kicsik ne szaladjanak el tőlük az utcán és ne akarjanak világgá menni. Egyes kutatások szerint a félelem a romáktól – Brazíliában például ekkortájt jelentek meg – és előítélet szülte a kifejezést, amelynek eredete állítólag a XIX. századra tehető. De itthon drótos tótként is elterjedt.

Szépasszony

Hosszú hajú, fiatal démon, amely elcsábítja a férfiakat, elrabolja vagy kicseréli az újszülötteket. De hát mit is lehetne várni tőle, hiszen az ördöggel hál. Vagyis a szűzies külső – fehér ruha, szőke haj, karcsú termet – egy igazi bűnöst takar, aki buja mulatságokkal üti el esténként az időt, meztelenül fürdik a patakban és elköti a lovakat. Emiatt őseink mákot szórtak az istálló elé, hogy megakadályozzák a hátasok ellopását. Alakot is tud váltani, ha akar, énekesmadár képében jelenik meg, vagy szélként repül be az ablakokon. Akik magukra haragítják, azokra betegséget hoz. Az is előfordult, hogy összemosták a boszorkánnyal.

Mumus

A gyerekeket ijesztgető, láthatatlan szellem, amely többnyire a sötétben bukkan föl. Az ártó lény mindenkinek olyan alakban jelenik meg, amitől a legjobban fél. Így tűnik fel például a Harry Potter regényfolyamban is, ahol úgy lehet védekezni ellene, hogy a varázsszó kimondása közben arra kell gondolni, ami viccessé, nevetségessé teszi. A mumust ugyanis a nevetés tudja elüldözni a legjobban. Stephen King író A mumus című novellájában pedig gyerekeket ölő, fekete, nyálkás, madárijesztő-fejű szörny, hosszú karmokkal. Bizonyos helyeken kókóként, mókárként vagy bubusként ismerik.

Markoláb

Őseink még azzal magyarázták a nap- és holdfogyatkozást, hogy egy óriási sárkány vagy farkas megeszi azokat. Mivel azt ők is tapasztalták, hogy ilyenkor nem jó közvetlenül  a napba nézni, egy vízzel telt tálban a tükörképet figyelték, ahogy a szörny elnyeli a meleget, illetve fényt adó égitesteket. Abban is hittek, hogy az udvari kutak átjárót jelentenek az alvilágba, így ebben az időszakban lezárták ezeket, nehogy magukra szabadítsák a gonoszt, amely a vízen keresztül ké­pes megmérgezni minden élőt. A gyerekeknek is azért mondhatták – elsősorban a palócoknál –, hogy ne játsszanak a kút közelében, és éjszaka se mászkáljanak egyedül az udvaron, nehogy beleessenek.

Garabonciás

Rongyos vándordiák képében jelenik meg, hóna alatt könyvvel, de valójában egy természetfeletti lény – foggal született –, amely jó ismerője a fekete mágiának. Bekopogtat a házakba és tejet vagy tojást kér, s ha nem ad­nak neki, akkor fenyegetőzni kezd, jégesőt és vihart szít, ami elveri a termést. Vagy a könyvéből megidéz egy sárkányt, amely romba dönti a települést. Védekezni harangszóval lehet ellene. A garabonciás szó valójában görög eredetű, az eredeti „halottidéző, szellemidéző” jelentést később „a fekete iskola diákja” jelentés váltotta fel. 

Rézf…ú bagoly

Szintén hatásos gyermekijesztgető volt a vicces madáralak felemlegetése. Ám ha a kifejezés eredetére próbálunk rákeresni, akkor könnyen az arcunkra fagy a mosoly. Mert egyes elképzelések szerint nem más ő, mint a vasorrú bába férfi megfelelője, hiszen a bagoly alakja a tudóst, az orvost takarja. Márpedig, akárcsak a bába, amelynek a vasorra a kampós szerszámát jelenti, itt a rézf..z is azt az eszközt szimbolizálja, amellyel a nem kí­vánt terhességtől szabadítják meg a nőt.

Lidérc

Lúdvércként is emlegették őseink, akik hitték, hogy éjjel ráül a mellkasukra és megnyomja – innen ered a lidércnyomás –, esténként pedig a vérüket szívja. Az áldozat pedig megbetegszik, legyengül, akár meg is hal. Úgy lehet megszabadulni tőle, ha teljesíthetetlen feladatot adnak neki, mint például rostában vizet hordani, mert abba belepusztul. Van, hogy tüzes, lángoló alakban is megjelenik, mint lidércfény, amit nem lehet utolérni. Ez a jelenség temetőben is feltűnik, de az első kakasszóra köddé válik. Később tyúk alakban is elképzelték, amely gazdaggá tette a gazdáját, aki cserébe lepaktált az ördöggel.