A Bors utánjárt: 30 napra vesznek fel minket a köztéri kamerák

Hiába lop­ják el vagy okoznak kárt az autónkban, törnek be a lakásunkba, vagy egy közlekedési vi­tában kellene igazságot tenni, a kamerák felvételeit – lógjon az egy boltnál vagy egy bevásárlóközpont parkolójánál – nem minden esetben kaphatjuk meg gond nélkül. A kamerák ugyanis személyes adatokat rögzítenek. A társashá­zaknak és boltoknak is ki kellene azokat adni az érintettek ré­szére, mert ha nem teszik meg, súlyos bírságot kaphatnak.

Adatokat kezelnek

Kevesen tudják, de a biztonsági kamerák működtetése is személyes adatok kezelésével jár. Már az arcunk is személyes adat, amit bármelyik kamera felvehet és tárolhat, ahol járunk. Éppen ezért csak az adatvédelmi szabályok betartása mellett lehet ezeket használni. Ráadásul a jelenlegi szabályozás alapján az adatkezeléshez, azaz ahhoz, hogy a ka­mera rögzíthessen minket, a hozzájárulásunkra van szükség. Ezt pusztán azzal adjuk meg – úgynevezett ráutaló magatartással –, ha belépünk a területre vagy üzletbe, ahol tábla tájékoztat minket arról, hogy kamera figyeli a helyet.

Mindezen azonban változtat a tavaly érvénybe lépett adatkezelési törvény (GDPR), mert ez a fajta hozzájárulásunk bármikor visszavonható. És ha ez megtörténik, a felvett személyes adatainkat, a kép-, illetve hangfelvételt is törölnie kell az adat kezelőjének.

Maguk határoznak

Nem minden kamera esetében változik a helyzet. Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) elvárásainak történő megfelelés érdekében számos jogszabály változik a közeljövőben. A vagyonvédelmi célú, például üzletközpontokban, munkahelyeken, szálláshelyeken, valamint a társasházak, lakásszövetkezetek által üzemeltetett ka­merák kapcsán tapasztalható a legnagyobb változás.

– Jelenleg a va­­gyonvédelmi ka­­merákra pontosan meghatározott szabályok vonatkoznak. Alapesetben 3 munkanapig, speciális esetekben 30 vagy 60 napig lehet megőrizni az ilyen felvételeket. Ám a jö­vőben maga az adatkezelő dönthet arról, meddig tartja meg ezeket, ugyanakkor jogos érdekét kell tudnia bizonyítani – hívta fel a Bors figyelmét a Nemzeti Adatvé­delmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. Dr. Péterfalvi Attila hozzátette: az adatvédelmi tájékoztatóknak olyannak kell lenniük, amik a tényleges ál­lapotokat írják le a konkrét boltban, üzletközpontban vagy társasházban, ahol kamera működik. A felvételen sze­replő sze­mé­lyeknek joguk van a róluk ké­szült felvételekbe betekinteni, arról szükség esetén má­solatot kérni, és adatvédelmi jogsértés esetén a Hatósághoz vagy bírósághoz fordulni. A közterületen bűnüldözési céllal működtetett rendőrségi, valamint a köz­terület-felügyeleti kamerákkal kap­csolatos előírások nem változnak.

Érdekek ütköznek

Ha szeretnénk töröltetni a rólunk készült felvételeket, az nem mindig könnyû. Egy úgynevezett ér­dekmérlegelési tesztet végeznek el az ominózus kérés során, ami több lépcsőben vizsgálja meg, kinek erősebbek, ha úgy tetszik, jogosabbak az érdekei, ha a felvételek megőrzéséről van szó: a személyes adatokhoz fűződő jogainkat ütköztetik az adatkezelő – azaz a szóban forgó ház vagy bolt – jogi és üzleti érdekeivel. A rólunk készült képek tárolása kizárólag akkor jogszerű, ha az adatkezeléshez fűződő érdek erősebb, mint a mi alapjogunk saját személyes adatainkhoz.