Két pár madárral indult minden: a kakasdi fiatalember 2010 körül egy galambász ismerősétől kapott ajándékba a díszgalambokból, onnantól pedig annyira megszerette őket, hogy belevágott a tenyésztésükbe.
– Mindig érdekeltek a nagyobb és főleg az őshonos galambok – mondta a Borsnak a 29 éves tenyésztő, Németh Bence. A kakasdi begyes nemcsak nagyobb a postagalamboknál, de a legnagyobb fajta a világon: hatvancentisre is megnőhet, szárnyfesztávolsága pedig 135 centiméter is lehet. – Nemcsak azért veszélyeztetett, mert kevesen tenyésztik, de ez attól is függ, mennyire könnyű a tartása, mennyire fogékony a betegségekre. A székely begyes épp a begye miatt sajnos az – magyarázta a tenyésztő.
Galambász ismerőseivel kerestek fel olyan helyeket, ahol még volt a díszgalambokból és kiválogatták a legszebbeket. Ezeket nemesítették, fajtaleírást adtak róluk és végül kérték, hogy ismerjék el önálló fajként, ugyanis a kakasdi begyes nem volt az. Öt év után, 2017-ben azonban Bencének ez sikerült.
– Viszonylag jó nevelő és szapora, évente nyolc utódot lehet tőle várni. Értéke háromezerről indul, de tíz-tizenötezer forintot is megér egy szép rajzos példány. A fejétől a melle közepéig húzódó fehér foltról is meg lehet ismerni, és hogy állandóan felfújja a begyét. Szereti produkálni magát az emberek előtt is. Tud repülni, de nem nagy távra, inkább csak a ház körül – mondta Bence. A székely begyest egyébként a bukovinai székelyek tenyésztették, és az 1940-es évek kitelepítésekor hozták magukkal Tolna megyébe. A tenyésztők nagy része meghalt már, ezért volt nagyobb munka a fent maradt példányokra rátalálni. Bence ma már kilencven példányt tart, már Hollandiából is érkezett megkeresés, hogy vásárolnának belőle.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.