Miért zúgnak még mindig a szirénák?

„Figyelem, figyelem! Ez próba!” – figyelmeztet a hang, mielőtt felzúgna a katasztrófavédelmi sziréna minden hónap első hétfőjén. Néhányaknak ismerős, másokat csak háborús helyzetre emlékeztethet a szirénariadó, amit legközelebb most hétfőn hall majd több mint négyszázezer ember. Ám azok a szirénák, amik most szólnak, nem valamilyen támadásra figyelmeztetnek, és nem is olyan öregek, mint gondolnánk. A katasztrófavédelem szolgálatában 2014 óta üzemel a teljes MoLaRi, azaz a Monitoring és Lakossági Riasztó rendszer. 

Figyeli a levegőt is

A riasztórendszer szirénáit nem mindenhol helyezték üzembe, viszont minden olyan helyen van, ahol veszélyes, vegyi anyagokkal dolgozó üzem működik – például gyógyszergyárak környékén –, annak másfél kilométeres körzetén belül. A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Fejér, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 576 lakossági riasztótájékoztató, illetve 360 monitoring végpontot telepítettek 2006 és 2014 között.

– Nem csak arra szolgálnak, hogy a lakosságot lehessen vele riasztani, folyamatosan elemzik a vegyi üzem másfél kilométeres körzetében a légkör összetételét – világosította fel a Borsot Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság megbízott szóvivője. – Az adott vegyi üzemben használt anyagokat figyeli a légkörben, és abban az esetben, ha minimális határérték-túllépést mér, azonnal jelez a katasztrófavédelem ügyeletére. Külön meg lehet szólaltatni a szirénákat egy megyében, de akár az egész országban is. A rendszer nem csak előre felvett szöveget vagy szirénahangot képes lejátszani, emberi hangot is tud élőben közvetíteni – magyarázta a tűzoltó őrnagy.

Két percig üvölt

A próbákat gyakorlatilag egész évben lehet hallani, ám nem mindegyik szólal meg ugyanúgy, vagy az ország teljes területén. Morgató, vagyis úgynevezett csökkentett üzemű próbát minden hónap első hétfőjén, 11 órától lehet hallani. Ilyen esedékes hétfőn is. A szöveges figyelmeztetést követően azonnal következik a szirénajelzés – körülbelül hat másodpercig, mély tónusú felfutó hangjelzést adnak le. Teljes szirénapróbát viszont évente kétszer tartanak, a hangos üzemű, teljes körű próba márciusban és szeptemberben szokott történni. Ilyenkor a figyelmeztető szöveg is más, a “Most a katasztrófariadó jelzését hallják” mondat után következik egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, szinte üvöltő hang.

Van, aki komolyan veszi

A két szirénapróba közös jellemzője, hogy nem kell tartani tőlük – bár igaz, az idősekben rossz emlékeket ébreszthetnek. Csak akkor lenne valódi a riasztás, ha egyik szirénázás elején sem hangozna el a „Figyelem, ez próba!” kifejezés. Persze, minden hónapban előfordul, hogy egy-egy ember riadtan értesíti a hatóságokat, hogy riasztást hallott. A jelzést egyébként nem csak a köztéri hangszórókból esélyes hallani. A katasztrófavédelem a tévében és a rádióban is tudja közvetíteni a riasztást. Ekkor kétféle helyzet fordulhat elő: akár azonnal is meg kell szakítani az adást, és a hírolvasóknak a figyelmeztetést közre kell adni a lakosság számára.