Leomló tűzfaltól mentette meg bajtársát László

Tíz emelet magasan is játszi könnyedséggel mászkálnak, mintha a levegő, a magasság az otthonuk lenne. És egész biztosan az. Az ipari alpinisták épületeket javítanak, lámpákat, antennákat szerelnek, közben a saját életüket teszik kockára. Mint amikor csaknem maga alá temetett egy omló tűzfal több ipari alpinistát. Rendkívül fontos ezért, hogy folyamatosan figyeljenek egymásra. 

– Nem látszott, mennyire rossz állapotban van a tűzfal, amin dolgoztunk. Az, hogy nem elég masszív csak akkor derült ki, amikor egyikünk elkezdett leereszkedni rajta. Egyszer csak megindult vele a fal, amit rögtön megérzett, azonnal szólt. Még a padláson elkaptam a kötelét és tartottam, míg biztonságban le tud ereszkedni – idézte fel a Borsnak egyik munkájukat László, akit kollégái csak „L7”-nek neveznek. Keze a kötél szorításától begörcsölt, kollégái segítettek neki egyesével kinyitni ujjait. – Miután mindenkit biztonságban tudtunk, visszabontottuk a mozgó téglákat és újra raktuk a falat, hogy tényleges baj ne legyen a jövőben.

Máskor egy kilencemeletes panelház felső födémje alatti szellőzőket kellett lehálózniuk, hogy a galambok ne tudjanak befészkelni az üregekbe. De a madarak ahelyett, hogy kirepültek volna, mélyen elbújtak az üregekbe, ezért Lászlóék három napon keresztül jártak vissza, hogy az összes madarat kiengedjék.

Lehet hallani olyasmiről is, hogy valaki elvágta egy éppen ablakot mosó alpinista kötelét. A lakó meglátja az ablaka előtt lógó kötelet, de nem tudja, mi az, ezért kinyúl és elvágja. Az alpinisták ezért is használnak biztosító kötelet is, hogy minél gyorsabban földre érjenek.

– Velem szerencsére még nem történt ilyen, de a kötelemet taposták már meg. Ez sem veszélytelen. Az életünk múlik a munkaeszközeinken. Ha valaki rálép, ezzel roncsolja és elgyengíti annak a szerkezetét, így már nem biztos, hogy a következő munkánál kibírja a súlyt – mondott hétköznapi példát László.