A Bors utánajárt - Körhintabalesetek: ki értük a felelős?

Jó bulinak indult, de kórház lett a vége. Sajnos egyre több hír kezdődik így, amikor egy-egy hintabalesetről tudósítanak az újságok. Felmerül a kérdés: mi az oka az elszaporodó hintabaleseteknek, és ki felel a következményekért? 

Újra beüzemelték a Sziget halálgépét

2008-ban például egy töki falunapon tört el menet közben egy körhinta két tartóeleme, a rajta lévő kabinok pillanatok alatt szétrepültek. A balesetben több gyerek is megsérült. A mentők 17 embert vittek kórházba. Négyen súlyosan megsérültek, közülük egy ember életveszélyesen. Akkor kiderült az is, hogy ugyanez a körhinta az 1999-es Sziget Fesztiválon halálos balesetet is okozott. A baji esetnél egy szemtanú elmondta: ott sem ez volt az első ilyen eset. – Egyszer már leszakadt itt egy gép.

Kötelező naplóban dokumentálni

A körhintákra vonatkozó előírásokat a 7/2007 (I.22.) GKM-rendelet szabályozza. Mint azt a Bors megtudta: az üzemeltetőnek széleskörű kötelezettsége és felelőssége van, és gyakorlatilag a teljes üzem során felügyelnie kell, sőt fenn is kell tartania a berendezés állapotát.

– Az ellenőrzést úgynevezett üzemeltetési naplóban kell dokumentálnia. Ezt nevezhetjük operatív ellenőrzésnek. Minden felállítást követően végre kell hajtani és dokumentálni is kell – tájékoztatott Madaras Botond, a mutatványos berendezések tanúsítására kijelölt egyik szervezet ügyvezető igazgatója. Ez alapján az üzemeltető felelős a berendezés megfelelő állapotáért, beleértve a karbantartást, valamint az időszakos független vizsgálat meglétét is. A kijelölt szervezet pedig az időszakos vizsgálat idején a megfelelőségért felel, ami a berendezés szakszerű kialakítását jelenti.

Évente vizsgálják az eszközöket

A berendezés veszélyességi osztályától függően külső, független szervezettel egy-, két-, illetve háromévente ellenőriztetni kell a berendezést – értelemszerűen a legveszélyesebbeket évente. Az úgynevezett kijelölt szervezet – amelyből Magyarországon jelenleg kettő van – megfelelőségi tanúsítványt állít ki, amennyiben a berendezés biztonságossága igazolt a vizsgálat idején. A kijelölt szervezetek által végzett vizsgálatok közötti időszakban az üzemeltető felelős a megfelelő állapot fenntartásáért, illetve a megfelelő össze-és szétszerelésért. A kormányhivatalok a hatósági ellenőrzés során elsődlegesen a berendezések dokumentációját, a napló és a tanúsítvány meglétét, az üzemeltető képzettségének igazolását ellenőrzik.

– Általánosságban elmondható, hogy a mutatványos berendezések üzemeltetése gondos és precíz munkát igényel, hiszen legtöbbször mostoha és változó körülmények között üzemelő, gyakran szét-és összeszerelt eszközökről van szó. Nem hazai sajátosságról beszélünk, világszerte igaz és érvényes ez – tette hozzá a szakértő. A rendelet jelenleg érvényes szövege már tartalmazza a ve­szélyes berendezések szétszerelt állapotban történő kötelező vizsgálatát is, amelyet háromévente kell elvégezni. 

Zuhanás anyaghiba miatt

Tavaly szeptemberben egy 19 éves fiú, Máthé Krisztofer zuhant ki egy 33 méter magas körhintából Várpalotán, amikor a hinta felső tartóeleme leszakadt, mert mint később kiderült, nem megfelelő anyagból készült. A fiú nyolc métert repült és nekicsapódott a járdának. Csupán kétszázaléknyi esélyét láttak az orvosok a túlélésnek. Krisztofert most egy budapesti rehabilitációs intézetben ápolják, napról napra gyógyul.