Kétméteres harcsa rántotta le a pitbullt a Tiszába

Kétméteres harcsa rántotta le a pitbullt a Tiszába

harcsa
PUBLIKÁLÁS: 2018. augusztus 27. 19:30
<p>Harminc kilós kutya halt meg Szentesnél a Tiszában azután, hogy egy harcsa magával rántotta a mélybe. Ráadásul Szegeden is hasonló eset történt, sokan rettegnek hogy a gyerekeik is veszélyben vannak.</p>
Hu-Zo

Mindenkinek! Tegnap Szentesen egy barátom a Tiszában úsztatta a többéves pitbullját! Valami elvitte. Évek óta ott úsztak, sokszor együtt, soha semmi nem történt! Ismeri a vizet, a környéket, meggyőződése, hogy egy harcsa volt! Vigyázzatok kedvenceitekre! – tették közzé néhány hete a döbbenetes felhívást a szegedi kutyások közösségi oldalán a Facebookon.

A körülményekről kiderült, hogy két kutya úszott be egy elhajított fadarabért, és az egyiket, egy 25-30 kilogramm körüli állatot, valami szó szerint lerántotta. Az eset jócskán felkavarta a kedélyeket, többen a gyerekeikért aggódva azt írták, ha ez igaz, a kicsiket innentől nem szabad vízbe engedni. Egy horgász megjegyezte, ő már fogott nagy, 232 centis harcsát, de a torka olyan szűk volt, hogy egy kacsa is elakadt volna benne. A hal legfeljebb csak lehúzhatta a víz alá a kutyát, aki ezért megfulladhatott, és a harcsa sem számíthatja el magát annyira, hogy ekkora prédára vadásszon.

Csak a teteme jött föl

A legutóbbi tiszai eset után a Délmagyarország napilapnál jelentkezett egy horgász. Horváth Gyula állítja: idén májusban a szegedi Keramiton halt meg a pitbullkeveréke, harcsa végezhetett vele. – Nem úszott, csak pancsolt, lépkedett a víz szélén, ahogy mindig. Távolabb volt, eltakarta tőlünk a nádas, de a víz hullámzott, láttuk, merre jár. Aztán egy idő után elsimultak a hullámok – idézte fel az esetet a nyugalmazott postás. Az állat teteme két órával később bukkant föl tó közepén, lábán mély horzsolásokkal.

–  Délután két-három óra lehetett. A kutya ilyenkor mindig leszaladt a vízhez, de csak akkor ment be, ha megengedtük neki. Nem a saját stégemnél engedtük bele, hogy ne zavarja a halakat, hanem két állással odébb. Beszélgettem valakivel telefonon, és nem figyeltem oda. A fiam kérdezte, hol lehet a kutya, miért nem jött már vissza. Keresni kezdtük, de nem láttuk sehol. Felhívtam a katasztrófavédelmet, eljönnének-e csónakkal, hátha megtalálják, de azt mondták, a kutya, ha valami baj is éri a vízben, nem merül el. Vagyis fönn kéne lennie. Két óra eltelt, mire észrevettem, hogy a túloldal felől valami feketeséget hoz lassan az áramlat. Ahogy közelebb ért, látszott, hogy a kutyánk az. Egy hármas horgot kötöttem a zsinórra, azzal húztam közelebb. A lábán kefeszerű fogak nyomai látszottak. A harcsa lehúzhatta, de nem tudott vele mit kezdeni, és elengedte – elevenítette fel a döbbenetes perceket Horváth Gyula.

2 méter 60 centi

A harcsáról azt írja a szakirodalom, hogy ívási időszakban, május-júniusban, amikor a víz hőfoka eléri a 20 fokot, védi a területét. Ilyenkor mindenre agresszíven támad. Horváth Gyula úgy véli, az, ahogy a kutya lépkedett a sekély vízben, ugyanúgy ingerelhette a halat, mint amikor a horgászok kuttyogatnak. A Keramitban pedig vannak nagy harcsák. Tavaly az egyik horgásztársa körberadarozta a vi­zet, és több ki­sebb példány mellett látott egy 2 méter 60 centi körüli halat is – a nagyságát a képernyő kockái alapján saccolták meg. Horváth Gyula egy húsz évvel korábbi történeteteseményt is elmesélt. Akkor a Tejesen pecáztak, és hat hónapos német juhászkutyájuk is ott volt.

– A túloldalról átszólt egy horgásztárs, hogy nézzük már, úszik a kutya fe­lé a harcsa. Tényleg, egészen fenn, a víz tetején úszott, lassan. Ahogy hívtuk a kutyát, megfordult, de azonnal lemerült. Ô még kölyökkutya volt, a most elpusztult kutya azonban nagy, kifejlett pitbullkeverék. Tízéves, jól ne­velt, szófogadó, szelíd – mondta szomorúan.

Szívroham lehetett

– Valószínűtlennek tartom, hogy harcsa végzett volna egy nagytestű pitbullal – vélekedett a a Borsnak Harka Ákos, a Magyar Haltani társaság elnöke. – Persze el tud kapni egy ekkora állatot, de lenyelni biztosan nem tudja. Olyankor nagy verekedés kezdődhet, amit  a csapkodás, hullámverés miatt észre kell venni, de ilyenről nem beszélnek. Valószínűbb egy szívleállás, ami nemcsak embernél, de kutyánál is előfordul. Szólnak legendák harcsatámadásokról, de tudományos bizonyíték ilyenről még nem került elő – szögezte le a szakember. Hozzátette, ívás idején valóban védi a harcsa az ikrákat, de a ragadozónak csak nekimegy, és legfeljebb akkor kapja be, ha az pocok méretű.

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.