Velok István bebizonyította, hogy a művészetben nem létezik lehetetlen. A mozgássérült miskolci férfi a szívét és a lelkét is beleteszi az alkotásaiba, amelyeket egyedülálló módon, egy gépíró segítségével készít el.
A most hetvenéves férfi élete csecsemőkorában gyökeres fordulatot vett. István agyhártyagyulladást kapott, amely rendkívül súlyos és maradandó mozgásszervi következményekkel járt. Teljesen lebénult, így már ekkor biztossá vált: az élete nagy részét kórházakban és otthonokban lesz kénytelen leélni.
Az idők folyamán a tanulás jelentette számára az egyetlen kitörési lehetőséget. Már kisiskolás korában rájött, hogy egyedülálló szépérzékkel rendelkezik. Mivel azonban a kezeit nem tudta rendesen használni, egy írógépet hívott segítségül a képek elkészítéséhez.
István előrajzolás nélkül, fényképekről vagy éppen emlékezetből dolgozik. Az elképesztően aprólékos művei betűkből, jelekből és számokból épülnek fel. Az úgymond kikopogtatásuk azonban rendkívül időigényes: egy képet körülbelül fél év alatt készít el. Ennek fényében számít csak igazán soknak, hogy már körülbelül hatvan darabnál jár, amelyekre külföldön is felfigyeltek.
Istvánt évekkel ezelőtt a Lépj tovább Abaújban! Alapítvány karolta fel. A kuratóriumi elnök, Szlobodnik László a Borsnak elmondta: rendezvények és kiállítások szervezésével próbálják segíteni a művészt, aki jelenleg egy miskolci öregek otthonában él.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.