Most egy brit cég – amelynek főnöke nő – vezette be ezt az extra szabadságot, mert nem bírta nézni, hogy sok kollégája szinte összerogy a fájdalomtól azokon a napokon. A cégnél egyébként 31 ember dolgozik, ebből 7 férfi. A cég vezetője szintén érintett, és amikor ő ment ezért szabadságra, megértéssel találkozott. Állítása szerint mindenki – férfiak és nők is – örömmel fogadták a kezdeményezését. Szerinte kiszámítható a kollégák távolmaradása, és a munkahelyi légkörre is pozitív hatással van az extra szabadság.
Japánban 1947-ben vezették be, ott leginkább azok a nők vették igénybe, akiknek a cégük nem tudott megfelelő higiéniai környezetet biztosítani, vagy a munkavállalónak nem volt lehetősége a mosdót akkor felkeresni, amikor szüksége volt rá – például buszvezető esetén. A japánok viszont a menstruációs szabadságot úgy vezették be, hogy minden cég maga dönthetett arról, hogy ez náluk havi hány napot jelentsen. A legtöbb esetben azonban nem vették ki az alkalmazottak, mert egyrészt az átlagéletkor folyamatosan emelkedett, másrészt a karrieristák nem akartak távol maradni minden hónapban fixen, mert azt gondolták, hátráltatja az előrébb jutásukat. Tajvanon évi 3 nap jár, Indonéziában 2, Oroszországban pedig nem vezették be, mert szexista kezdeményezésnek kiáltották ki az emberjogi képviselők.
Hátulütője a szakemberek szerint az, hogy sok esetben az együtt dolgozó nők menstruációja egymáshoz idomul, így egyszerre annyian is képesek hiányozni, hogy ellehetetleníti a cégek működését. Indonéziában pedig arra is volt példa, hogy a munkahelyről hiányzó nők együtt plázáztak, nem pedig otthon melegítették a hasukat. A szakértők ugyanakkor hozzáteszik, nincs szükség bizonyításra, hiszen a feljegyzésekből egyértelműen kiderül, mikor kell megjönnie a nônek.
Enyingi Rita:
– Az is megoldás, ha nem tennének akkora terhet a nők vállára. Az a baj, hogy annyira sok feladat jut mindenkire, hogy egy valakinek a kiesése a többieknek okozna problémát.
Kocsis Andrea:
– Ezt támogatnám. Egy-egy ilyen nap mindenkinek jó lenne. Szerintem a férfiak is jobban járnának. Kevesebb lenne a feszültség. Csak az a kérdés, hogyan lehetne ezt ellenőrizni?
Szőke Emese:
– Inkább a dolgozók kiválasztásánál kéne figyelembe venni, hogy okozhat-e ez problémát a munkakörében. A meghallgatásoknál ennél sokkal intimebb kérdéseket is feltesznek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.