Vitorlással kerüli meg a Földet a magyar család

Horváth Attila régóta dédelgetett álma volt, hogy egyszer egy vitorlással kerülje meg a földet. A Balatonba még a kilencvenes években szeretett bele, elvégezte a bolygót körbevitorlázó Gál József tanfolyamát is. 2004-ben aztán belevágott a nagy kalandba, egészen pontosan ekkor még csak a hajóépítésbe.

– Sióagárdi családi házunk kertjében kezdtem el építeni a hajónkat, holland tervek alapján. A lányunkról Dórának neveztük el, hét évig készült – meséli a Borsnak a civilben villamosmérnök végzettségű Attila. Végül az építés kezdete után tíz évvel, 2014 októberében indultak út­nak. Az első szakaszon még csak a felesége, Erika és az akkor ötéves kisfiuk, Dani tartott vele, de a vizsgaidőszak végén, a karibi Saint Lucián csatlakozott hozzájuk a hajó névadója is.

– Ő az édesanyjához hasonlóan orvos lesz, passziváltatott egy félévet, hogy részt vehessen a családi kalandban. A feleségem egyébként háziorvos, a betegek már nagyon várták vissza. Addigra már túl voltunk az Atlanti-óceán átkelésén. Ez 21 napig tartott, pihenő nélkül – folytatja a családfő.

A 37 láb, vagyis 11,15 méter hosszú hajó nem túl tágas, de Attila szerint szépen elfértek benne négyen is. Csodálatos élménynek nevezte, amikor delfinek vagy ráják úsztak közel hozzájuk. A hajón főztek, ugyanazt ették, amit itthon. Kétóránként váltották egymást a kormánynál.

A Panama-csatornán több mint egy napig tartott az átkelés, ott kötelezően négy kötélkezelőnek kell lennie a hajón, ezért felvettek maguk mellé egy svéd hátizsákos turistát, aki stoppal járja be a világot. Tavaly augusztusban értek Fidzsire, sok-sok megállóval, rengetek élménnyel a hátuk mögött. A család nagy része ekkor hazarepült a munka és az iskola miatt, Attila egyedül folytatta az útját Új-Zélandig. Előfordult, hogy 36 órát nem aludt. A hajó most ott pihen és várja, hogy tavasszal Attila folytassa útját – immár egyedül.