Spórolna a kormány, ezért 13 háttérintézmény szűnhet meg. Eddig évente százmilliókkal támogatták az egzotikus hangzású, megfoghatatlan értelmű intézeteket.
Két és fél éve eszmélt az Orbán-kormány, hogy nemzeti nyelvstratégiára van szüksége. Létre is hozták a legfeljebb húsz fővel működtethető Magyar Nyelvstratégiai Intézetet, amelynek olyan veretes feladatai voltak, mint „a magyar nyelvi értékvesztéssel szemben irányelvek kidolgozása a kormány számára”. Erre 2015-ben 133 millió forintot kaptak, idén 183 milliót szántak nekik. Az intézményt a Lázár János vezette Miniszterelnökség alá rendelték.
Csakhogy most épp Lázár jelentette be: a bürokráciacsökkentés jegyében 12 másik intézettel együtt idén júliustól megszűnhet a közpénzfaló szervezet. Arról nem beszélt a miniszter, hogy akkor eddig mi értelme volt fenntartani. Ugyancsak megszűnhet a 2014 óta évente hatszázmillióba kerülő Design Terminál Nemzeti Kreatívipari Központ. Feladatuk, hogy a magyar kreatívipar vállalkozásai „sikerrel érjék el a globális piacot”. Ezt olyan sikerrel tették, hogy két és fél év után lehúzhatják a rolót.
A főigazgató, Böszörményi-Nagy Gergely már szét is küldött egy szomorú körlevelet munkatársainak. Szerinte vannak döntéshozók, akiknek a csendes háttérmunka, a minőségi szakmai tevékenység nem viszi át az ingerküszöbét.
A leggyorsabban megszűnő kormányintézet díját alighanem a Földművelésügyi Minisztérium alá tartozó Herman Ottó Intézet nyerheti. A szervezetet tavaly júniusban alapították, Fazekas Sándor miniszter szerint azzal a céllal, hogy „korszerű ismeretekkel lássa el a döntéshozókat a környezet- és a természetvédelem területén”. Megírtuk, ez az intézet volt az, ami a miniszter barátjának cégétől rendelt tanulmányt bruttó nyolcmillióért a kazah húsmarhákról.
