Beperelte a magyar államot a börtönviszonyok miatt Zuschlag János. A nemzetközi bíróság neki adott igazat.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt folyó perdömpingben semmilyen jelentőséggel nem bír, hogy a felperest korábban milyen bűncselekmény elkövetéséért börtönözték be, kizárólag a fogva tartásának körülményei perdöntőek. A Bors 2013. július 4-én elsőként számolt be az első, precedens értékű verdiktről, amelyben a bíróság a rablásért elítélt F. Sándornak 12 000 eurót, akkori értéken 3,6 millió forintot ítélt meg a méltatlan börtönkörülmények miatt. Most 43 rabnak összesen 231 milliós kártérítést ítélt meg a bíróság ugyanezért. A 2013-ban szabadult egykori szocialista politikus, Zuschlag János is a pernyertesek között van, őt 18 500 euró, azaz megközelítőleg ötmillió forint illet meg.
– Függönyös vécé, csótányok, nem megfelelő tisztálkodási körülmények, zsúfoltság. Nekem is ilyen körülményekben volt részem, ezért pereltem. Tudom, az emberek többsége azt gondolja, hogy a rabok rohadjanak meg a börtönben, éljenek kenyéren és vizen, de ezzel én nem tudok egyetérteni. Ha az állam, a társadalom azt szeretné, hogy ezek az emberek valaha vissza tudjanak illeszkedni a szabad világba, akkor nem lehet őket állati körülmények között tartani – mondta Zuschlag.
Tetvekért, poloskákért is jár a pénz
A Helsinki Bizottság szerint a kártérítés mértékét befolyásolja a fogva tartás időtartama, a zárkán belüli elkülönített WC hiánya, a bogarak (tetű, poloska) elterjedtsége, a korlátozott fürdési lehetőségek (heti 1-2), a zárkában a meleg víz hiánya (amivel a fürdés részlegesen kompenzálható lenne), valamint a megfelelő fűtés, szellőzés és természetes fény hiánya. Ezen túl a mozgásteret is kritika érte, ami az elvárt három helyett átlagban csupán 2,5 négyzetmétert jelentett fejenként.
Dr. Magyar György szerint ügyvédi irodájuk hatszáz elítélt ügyét képviseli, ezeket a beadványokat már be is fogadta az Emberi Jogok Európai Bírósága.
– Rajtuk kívül még háromezer megkeresésünk van, a perek kimeneteléhez nem sok kétség férhet – magyarázta a jogász. – Ezekre a perekre mindaddig lehet számítani, amíg Magyarországon nem változnak a börtönviszonyok. A bv-intézetekben rengeteg előzetes letartóztatásban lévő személy van, ők nyilvánvalóan csak a túlzsúfoltságot növelik ahelyett, hogy a bíróságok a házi őrizet intézményét erősítenék. A várhatóan megítélendő kártérítésekből három börtönt építhetnének – tette hozzá Magyar György.
Amennyiben az ügyvéd által említett háromezer elítélt kártérítéshez jut – személyenként átlagosan 4-6 millió forinttal számolva –, úgy mintegy 15 milliárd forint kifizetése vár az államra.
