Életveszélyes az állandó mobilnyomkodás

Használata gyakorlatilag lelassítja lépteinket, általa mi magunk képezzük a közlekedési akadályt, és ez még hagyján. Az autók, buszok és villamosok kereszttüzében önmagunkat tesszük ki veszélynek, hiszen minden figyelmünk a telefon képernyőjére összpontosul.

– Annyira felértékelődnek az internetről érkező információk, hogy még az életünket közvetlenül veszélyeztető ingerek is háttérbe tudnak szorulni, például ha egy autó kanyarodik felénk – mondta a Borsnak Eszik János pszichiáter. A hétköznapi életben, ha közlekedünk az utcán, nem koncentrálunk arra, hogy veszélynek vagyunk kitéve, nem a fenyegetettséget keressük a közlekedésben, tehát kikapcsoljuk ezt a védelmi reakciónkat, ezért az adott pillanatban nem is tudunk mérlegelni.

– Az ember egyre inkább a virtuális térben létezik és nem a valóságos térben, ahol fizikailag van. Valakivel például ülünk a kávézóban, elméletileg azért, hogy vele személyesen beszélgessünk, de mégsem ezt tesszük, hanem valaki mással chatelünk esetleg. A valóságból egyre inkább a virtuális térbe terelődik a figyelmünk. Az utcán pedig ez konkrét veszélyt is jelent – figyelmeztet a szakember.

A telefonhasználat lépteinket is lelassítja, több időbe telik megtenni az adott távolságot, és hajlamosak vagyunk késni anélkül, hogy érzékelnénk az idő múlását. Belebújunk a telefonba, tyúklépésben közlekedünk, belebotlunk az emberekbe, egy-egy üzenet írásáig megállunk és akadályozzuk a gyalogosforgalmat.

– Ez nem egy tudatosan vállalt viselkedésforma, hanem sodródunk ebben. Minél jobb a technikai lehetőség, annál vonzóbb számunkra ez a fajta virtuális lét, és háttérbe szorul a valóság, amivel egyre több problémánk lesz, akár olyan formában, hogy elkésünk munkahelyünkről emiatt – nyilatkozta a pszichoterapeuta.