Bosszantó, amikor titkosítanak egy ügyet, például sokan lapoznának bele a Paksi Atomerőmű felújításának harminc évre elzárt dokumentumaiba. Ennél furább titkok is vannak.
A közelmúltban derült ki például, hogy az ötvenes évek óta tíz olyan helyzet volt, amikor csak a véletlen szerencse folytán nem tört ki az atomháború! Az amerikai légierő tizenkét teljes percig abban a hitben élt, hogy elkezdődött a harmadik világháború, a Moszkva felé tartó B−52-eseket pedig már a levegőből kellett visszahívni 1961 novemberében.
De 1983 novemberében is történt hasonló eset! Egy hadgyakorlatot, amelyen az Egyesült Államok és a NATO szövetségesei vettek részt, igazi támadásnak véltek az oroszok, s egy tucatnyi, NDK-ban és Lengyelországban állomásozó harci gépre szereltettek atomtöltetet. Erről azonban csak az adatok kiszivárogtatása után szerezhettünk tudomást, annak részletei, hogy kis híján elpusztult a Föld, a mai napig hétpecsétes államtitoknak számítanak.
A titkosítások toplistáján előkelő helyen szerepelnek az azonosítatlan repülő tárgyakról szóló jelentések. A Francia Űrkutatási Hivatal öt éve úgy döntött, hogy nyilvánosságra hozza az elmúlt ötven év titkosított ufóészleléseit, ezek azóta bárki számára elérhetőek a világhálón. Az eddigi adatok közel kétezer jelentésről számolnak be, de a listát folyamatosan frissítik. Akadnak ezek között vicces esetek, de sok olyan is, melyre jelen pillanatban nincs ésszerű magyarázat. Különös, hogy anno titkosítottak olyan ufójelenséget is, melyet több ezren néztek végig az égbolton.
A leghíresebb államtitok alighanem a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatos kutatási eredmények. Noha ötvenkét év után elvileg megszűnt a titoktartás kötelezettsége. A rejtély legkényesebb részleteiről csak a merénylet után nyolcvan évvel – tehát 2042-ben – szerezhet tudomást a világ!
Talán a legkülönösebb titkosításnak számíthat a kínai titkosszolgálaté. A testület ugyanis 2007 óta államtitokká minősítette az ország időjárási adatait. Mint kiderült, csak egy japán és egy brit – állítólag hadászati gócpontok közelében épült – megfigyelő állomás miatt történt az egész, de a Kínai Meteorológiai Hatóság ezt így indokolta meg: „A meteorológiai adatok fontosak a nemzetgazdaság, a társadalmi fejlődés és a mindennapi élet szempontjából, de a nemzetvédelem és a katonai tevékenység terén is”.
Hogy miként használhatják fel a meteorológiai adatokat Kína ellenfelei Kína ellen, azt persze senki sem tudja, de a minősítés azóta is érvényes.
15 év börtön a fecsegőnek
Aki jogosulatlanul szerez meg vagy tesz közzé államtitkot, büntető törvénykönyvünk szerint 1–5 év börtönre számíthat. Ha azt illetéktelen külföldi személynek juttatja el hazánkfia, akár 15 évre rács mögé kerülhet.
Őszödről lehullt a lepel
A hazai ismert államtitkok közül emlékezetes Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde: erről éppen egy éve derült ki, hogy már nem titok. Pedig a 2007. május 21-én kelt, a „Gyümölcsöskert” fedőnevű akcióról szóló jelentés megállapításai szerint a beszéd nyilvánosságra került felvétele nem is titkosszolgálati eszközökkel készült.
