A tudósok sem hitték el, mit látnak – rejtélyes bejáratot találtak gízai piramisban

PUBLIKÁLÁS: 2025. november 11. 06:00

Elképesztő. Újabbnál újabb dolgokat fedeznek fel a piramisban.

Több mint 4500 évvel az építése után a kutatók most új titokra bukkantak a Menkauré-piramisban, a gízai piramismező harmadik, egyben legkisebb tagjában. A tudósok két levegővel teli üreget azonosítottak a piramis keleti oldalán, amelyek egy eddig ismeretlen bejáratra utalhatnak.

piramis, gíza — Mi lapul a piramis mélyén?
Fotó: Pexels

A gízai piramis újabb titkokat rejt

A piramis i. e. 2510 körül épült, 61 méter magas, és Menkauré fáraó sírjaként szolgált. A király szarkofágja azonban a 19. században rejtélyes módon eltűnt, amikor a Beatrice nevű hajó, amely Londonba szállította volna, Málta közelében elsüllyedt.

A felfedezést a Kairói Egyetem és a Müncheni Műszaki Egyetem közös kutatócsoportja tette. Radar-, ultrahang- és elektromos ellenállás-vizsgálattal (ERT) térképezték fel a több ezer éves gránittömbök mögötti teret, anélkül hogy megbontották volna az építményt.

Az elemzések során két eltérő méretű, levegővel telt üreget találtak a keleti homlokzat mögött, közvetlenül a föld közelében. Az egyik 1,4 méter mélyen, 1x1,5 méteres, a másik 1,1 méter mélyen, 0,9x0,7 méteres. A tudósok szerint ezek egy második, elfeledett bejárathoz tartozhatnak.

A keleti oldalon található kőlapok különösen sima és polírozott felületűek, akárcsak az északi oldalon lévő ismert bejárat körüliek – ami megerősíti, hogy valaha itt is nyílhatott kijárat.

„Ez egy jelentős felfedezés Gízában”

– mondta Christian Grosse, a müncheni egyetem professzora.

„A vizsgálati módszereink pontos képet adnak a piramis belső szerkezetéről, és erősen valószínű, hogy egy másik bejárat létezett itt.”

A NDT & E International folyóiratban publikált tanulmány szerint a módszerek korlátai ellenére a három technológia egybehangzó eredményeket hozott, így a következtetések megbízhatónak tekinthetők.

Ha a feltételezés helytálló, a keleti oldalon húzódó üregek eddig ismeretlen kamrákhoz vagy folyosókhoz vezethetnek – olyanokhoz, amelyek kincseket vagy temetkezési relikviákat rejthetnek, amelyeket még senki nem látott a modern korban. A kutatók hangsúlyozták, hogy a felfedezést egyiptológusoknak kell alaposan értelmezniük, mielőtt konkrét következtetéseket vonnának le. Egy biztos: a Gízai-fennsík újra bebizonyította, hogy az ókori Egyiptom még mindig több titkot őriz, mint amit a tudomány eddig feltárt, derül ki a Daily Mail cikkéből.