Lovas kocsi vitte egy szegedi roma férfi koporsóját, a családtagjai kísérték. Síró, jajveszékelő gyászolók lépkedtek a népes menetben.
Több százan búcsúztatták a 81 éves korában elhunyt, egykori lókupecet, Bankó Sándort. A gyászmenet a Csongrádi sugárúton vonulva jutott el a ravatalozóig. A félig nyitott koporsót egy lovas kocsira helyezték fel. Az elhunyt lánya énekelt, miközben többen hangosan sírva búcsúztak Bankó Sándortól.
A cigányság körében ősi szokás, hogy a rokonsághoz tartozó férfiak hat hétig nem borotválkozhatnak, mint ahogy a közeli hozzátartozóknak egy évig nem illik szórakozni járni.
A cigány temetés rítusai szinte tovább fokozzák az amúgy is felfoghatatlan, mérhetetlen fájdalmat. Itt nincs elfojtott sírás, megmutatja a gyászoló mindenkinek, amit érez, hogy ők is átélhessék, ami a lelkében van. Így van rendjén, így fogadja el a közösség is a gyászát. Csak így tudják elengedni halottaikat.
Amikor a halottat meghozzák a ravatalozóba, mindenki megnézi, még a legkisebb gyerekek is. Egy temetésen elmaradhatatlanok a zenészek is, akik a sírig kísérik kesergő, csendes muzsikálással a halottat. Az elhunyt sírjába sok mindent tesznek, olyan tárgyakat, amiket a halott szeretett vagy amit még életében megszabott.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.