Ahány ország, annyi szokás. Míg itthon karácsonykor halat eszünk, addig az eszkimók fókában érlelt madárbelet tesznek az asztalra. A katalánoknál a farönk tojja az ajándékot.
Miután a japánok alig egy százaléka keresztény vallású, a többség számára a karácsony nem vallási ünnep, nincsenek komoly hagyományai, december 24-én mégis sajátos módon ünnepelnek a hívők. Ez a nap a társaságról és az ismerkedésről szól.
A japánok komolyan hisznek abban, hogy aki ilyenkor magányos, az egyedül fogja tölteni a következő esztendőt. Ezért tesznek is róla, hogy ez ne történhessen meg: az ünnepet megelőző napokban a közösségi portálokon ezrek keresik maguknak a megfelelő partnert a nagy napra. S ha ez megvan, karácsonyi vacsorát is rendelnek – természetesen valamelyik KFC gyorsétteremben. 1974-ben találták ki a „Karácsonyra Kentuckyt!” szlogent, ami olyan hatalmas sikert aratott Japánban, hogy ott a karácsony és a sült csirke – a pulykát egyébként nem is ismerik – összetartozó fogalom. Desszertként hozzá egy különleges sütemény, a kurisumasu keeki hódít, ami vaníliás piskótából és tejszínhabból készül, a tetején eperrel és csokoládédíszekkel.
A karácsonyi menü alighanem Grönlandon a legbizarrabb: a hívő eszkimók körülbelül fél évig készítik kedvenc csemegéjüket, a kiviakot. Erjesztett alkát (búvármadarat) tesznek csőröstül, tollastul egy kibelezett fókába, majd pedig az egészet 2–7 hónapig elvermelik. Közvetlenül karácsony előtt a fókát – és persze a benne rejlő madarat – kiássák, a madár beleit pedig elfogyasztják. Az étel íze állítólag a Stilton sajtéhoz hasonlít. Mennyei lehet, de valamiért nem terjedt el a recept a világban.
Természetesen a karácsony Európában a legsokszínűbb, ezen belül is talán Katalóniában a legegyedibb. Az ünnep előtt két héttel a katalánok egy „cago tiót”, vagyis egy karácsonyi farönköt vágnak vagy vásárolnak, amit aztán jól bebugyolálnak, hogy meg ne fázzon, és mindennap egy ajándékot rejtenek el alá. Aztán szenteste a felnőttek a gyerekek szobájába teszik, ők pedig husánggal verik a rönköt, és közben ordítanak vele: „sz*r farönk, sz*r farönk, ha nem sz*rsz rendesen, akkor újra megverünk!” A kedves versike után a takaró lekerül a rönkről, az alá rejtett ajándékok a gyermekeké lehetnek.
Görögországban kis szőrös, vöröses szemű, majomkarú, gnómszerű lények, a gonosz koboldok próbálják elrontani az ünnepet december 25. és január 6. között. Szerencsére könnyen el lehet őket ijeszteni: egy malac állkapcsát kell bedugni a kéménybe, és ők visszamennek az odúikba. Szlovákia és Ukrajna egyes településein is érdekes karácsonyi tradíció dívik. A rendetlen gyerekek szerepét szenteste a családfőnek is át kell vennie. A papának az egyik karácsonyi vacsorafogást a mennyezetre kell dobnia, és minél több marad az ételből a plafonon, annál szerencsésebb lesz a következő év.
